Az öregedés lassítása

Az öregedésnek számtalan nyilvánvaló, élettani és mentális jele van, ezek közül talán az egyik legzavaróbb és kétségbe ejtőbb a memóriazavar.

Az időskori memória romlásának hipotézisét többször is megerősítették. Az állítások szerint a munkamemória rendszer lehetne az a felelős struktúra, amely az öregedéssel összefüggő jelentős teljesítmény csökkenést okozza. Az elképzelések arra is kiterjednek, hogy a kognitív stratégiák nem megfelelő kihasználása is felelőssé tehető a korfüggő memória romásnak. Tény, hogy a kognitív stratégiák kiválasztásában és használatában mutatkozó egyéni különbségek befolyásolhatják, hogy adott életkorban milyen teljesítmény különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor, az öregedési folyamatok más teoretikus megközelítései azt hangsúlyozzák, hogy az idősek fenntartják azon képességeiket, hogy új információkat és stratégiákat sajátítsanak el.
Más vizsgálat is alátámasztotta, hogy az idős emberek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy új információkat tanuljanak meg és alkalmazni tudják a specifikus memóriaserkentő stratégiákat. Mindez alátámasztja a kognitív tréning fejlesztésének fontosságát. Kevés számú tanulmány vizsgálta a memóriatréning kedvező hatását az idősebb felnőtteknél, az eredmények azonban azt mutatják, hogy teljesítményüket az alkalmazott memória technika és a feladat komplexitása is jelentősen befolyásolhatja. A locus technika hatását vizsgáló kutatások szerint a módszer alkalmazása jelentős teljesítménynövelő hatást fejt ki szólista tanulása esetén. A Cavallini, Pagnin és Vecchi (2003) által bemutatott kutatás célja, hogy két különböző memóriatréning technika hatását vizsgálja fiatalabb és idősebb felnőttek csoportjaiban. Az idős lakosság reprezentálására három korcsoportot alakítottak ki (felnőtt, fiatalabb idős, öregebb idős). A három csoport nemek és iskolai végzettség tekintetében kiegyenlített volt. Öt, a mindennapi életből vett feladatot (pl. arcokra, történetre emlékezés) és négy hagyományos munkamemória feladatot illetve három metakognitív szempontú kérdőívet kellett megoldani/kitölteni. Kétféle memória tréninget alkalmaztak, egy mnemotechnikai módszert (locus technika) és egy stratégiai tréning módszert.

A locus technikánál a megjegyzendő adatot egy jól ismert helyhez történő asszociációs térkép segítségével lehet felidézni, míg a stratégiai technikánál különböző mentális stratégiák, mint asszociáció, kategorizáció, stb. segíti a felidézést. A feladatok között szerepelt újonnan hallott történetre való emlékezés, bevásárló listára emlékezés, helyre történő emlékezés. A feladatok mások csoportja a munkamemória képességeit mérte olyan feladatokkal, mint tárgylista és szólista felidézése. Egy kérdőív segítségével felmérték a résztvevők általános memória funkcióit, a mindennapi feledékenységi jellemzőit, a napi helyzetekben megmutatkozó memória képességeit. A kérdések egy része a rövidtávú memória kapacitásokat mérte. A tesztelés és a memória tréning összesen 9 szakaszt foglalt magában.

Az első két szakaszban a memória feladatokat és a három kérdőívet töltötték ki. A következő öt szakasz a memória tréninget 1 tartalmazta. A résztvevőket random módon a locus technikához vagy a stratégiai technikához rendelték. A 8-9 szakaszban (újratesztelés) a résztvevők újra kitöltötték a memória teszteket és a kérdőíveket. Ezzel azt vizsgálták, hogy a memóriatréning milyen hatással járt. Az adatokat varianciaanalízissel (ANOVA) elemezték, ahol a between-subject (egyedek közötti) faktor az életkor (három csoport: felnőtt, fiatalabb idős, öregebb idős) és a tréning (két szint: locus és stratégiai), a within subject (egyedeken belüli) faktor a szakasz (két szint: teszt, újratesztelés) volt. A csoportátlagok különbözőségét post-hoc analízissel tesztelték.
Az eredmények megerősítették, hogy a kor növekedésével csökken a kognitív feladatok megoldási hatékonysága. Ez az eredmény azonban csak a felnőttek és a fiatalabb idősek tekintetében áll fenn, az öregebb idősek esetében nem. Mindez alátámasztja azt a feltevést, hogy a munkamemória központi végrehajtó egységét terhelő feladatok jobban terhelik az idősebbeket. A memóriatréningek célja, hogy megtanítsa a memória stratégiák ideális alkalmazását a mindennapi életben azért, hogy fokozódjon az emlékezeti teljesítmény. Az adatok megerősítették ezt a hipotézist. A két tréningtípus hatásánál nem mutatkozott szignifikáns különbség. Az egyetlen kivétel a helyre történő emlékezés feladat volt, ahol a stratégiai tréning módszert alkalmazó résztvevők jobb teljesítményt értek el. Az eredmények hangsúlyozottan fontosak abban a tekintetben, hogy rávilágítanak a különböző memóriatréning stratégiák teljesítményt fokozó hatására.

Az öregedés nem egyenlő az elmúlással

Sokan, ahogy egyértelművé váltnak számukra az öregedés jelei gyakorlatilag már csak elmúlásra koncentrálnak. Pedig ma már számtalan olyan módszer léteik, mely lassítja és nagyban befolyásolja az öregedés folyamatának mind külső, mind belső tényezőit és jeleit. A memória, a lélek és a test frissen tartása ha meg nem is gátolja, de nagyban lassítja az öregedés jeleit és folyamatát.

Forrás: Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi: Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása