Következő bejegyzés memória témában a híres-neves rövidtávú memória fogalmával foglalkozik. Érdekes is, egy csomó információ kiderül ebből a könyv részletből. Hányszor mondja viccesen az ember magáról, hogy "megfigyelhető a rövid távú memória teljes hiánya". Olvassuk hát át, pontosan mit is jelent a fogalom:

Sokak számára ismeretes a fogalom memória. Sőt biztosan hallottak már arról, hogy létezik rövid és hosszútávú memória! De azzal is tisztában vannak, hogy mit jelentenek? Lássuk most néhány gondolatot a rövid távú memóráról!
A fogalom tisztázásához először meg kell ismernünk az emlékezet fogalmával:

Az emlékezet működése nagyban befolyásolhatja beszédtevékenységünket. A tárolási idő alapján rövid távú és hosszú távú memóriát különböztethetünk meg (vö.AshcraS 1989; Engelkamp–Zimmer 1994; Baddeley 1998; Neath–Surprenant 2003). Az emlékezeti folyamatok Alzheimer÷kórban erősen érintve vannak: többféle emlékezeti rendszer is sérül, de az, hogy milyen az emlékezet aktuális teljesítménye,nemcsak a demencia súlyossági fokától függ, hanem attól is, hogyan teszteljük a memóriát (Landrum–Radtke 1990; MacDonald et al. 2001; Nebes 1992). Az epizodikus memória, melynek kritikus szerepe van Alzheimer÷kórban, eseményeket
tárol, a velük kapcsolatos személyes élményekkel együtt; raktározza továbbá az önéletrajzi emlékezetünk egyedi eseményeinek, személyes pillanatainak a lenyomatait (Szendi et al. 2003). A megosztott figyelemmel, a munkamemóriával és a közeli múlt emlékezeti funkcióival összefüggő prospektív memória szintén érintett AK÷ban(Kempler 2004).
Az emlékezeti folyamatokat tovább vizsgálva a következőkben a rövid távú memóriát és fonológiai komponenseit mutatjuk be.

Rövid távú memória
Az információnak a rövid távú memóriába való bekerülését a szenzoros emléktárba való jutás előzi meg, mely párhuzamosan működik az észleléssel, s az információt néhány másodpercig képes megtartani. A következő állomás a rövid távú memória, melynek tárolóképessége átmeneti: az információ itt néhány másodperctől 5–10 percig érhető el. Legjellemzőbb tulajdonsága az állandó változás és frissülés, hiszen kapacitása korlátozott. A munkamemória abban tér el a rövid távú memóriától, hogy nemcsak „passzívan” tárolja az információt, hanem manipulálja is (Baddeley 1986, 2003). A munkamemória÷modell egyik fő komponense a központi végrehajtó, mely lehetővé teszi a tudat számára az eltérő reprezentációkhoz való hozzáférést, manipulálja és fenntartja az információt a kognitív feladathelyzetekben (pl.következtetés, nyelvi megértés, problémamegoldás), és interakcióba hoz egymástól független információkat (1. ábra). A központi végrehajtó egy modalitás÷független
rendszer. Fokozott használatára akkor kerül sor, amikor a megismerő rendszert intenzívebben terhelő feladattal kerülünk szembe. Összeköttetést biztosít a munkamemória÷alrendszerek és a hosszú távú memória között. A munkamemória két perifériás alrendszere: a) a fonológiai vagy artikulációs hurok, mely a beszédszerű információkért felelős (fonológiai rövid távú emlékezet), és b) a téri÷vizuális vázlattömb (téri vizuális rövid távú emlékezet).

A verbális munkamemória és a fonológiai rövid távú emlékezet
A verbális munkamemória olyan átmeneti emlékezeti rendszer, mely beszédszerű információkat tárol rövid ideig, közben frissít, s melynek a megismerési funkciók működésében is jelentős szerepe van (vö. Baddeley 2003; Racsmány et al. 2005). Verbális munkamemórián tehát azokat a verbális alapú munkamemória÷folyamatokat fogjuk érteni, melyeknél a tárolás mellett az információ manipulálására is szükség van, azaz a fonológiai hurok és a központi végrehajtó együttesét érintik (vö. Gathercole 1999; Janacsek et al. 2009). Kapacitását tekintve ez az emlékezeti rendszer jelentős egyéni különbségeket mutathat. Deficitjei elsősorban azokban a megosztott figyelmi feladatokban válnak nyilvánvalóvá, amelyekben a betegnek két dolgot kell egyszerre végrehajtania nagyon rövid idő (kevesebb mint 60 másodperc) alatt, így például a hallásimondatterjedelem÷tesztben (vö. Janacsek et al. 2009). A fonológiai rövid távú emlékezet (fonológiai hurok, fonológiai RTM) egy beszédalapú átmeneti tároló. A központi végrehajtót csak kismértékben terheli (Németh– Pléh 2001; Racsmány et al. 2005). Két alrendszer építi fel. Az egyik egy passzív fonológiai bemeneti tár, egy rövid idejű tároló, ún. belső fül, amely 2÷3 másodpercig képes megőrizni a hallott információt. A másik egy aktív artikulációs ismétlő, frissítő kontrollfolyamat, azaz egy belső hang. Az artikulációs kontrollfolyamat segít a vizuálisan érkező írott input fonológiai kóddá alakításában, mely azután szintén bekerülhet a fonológiai kimeneti tárba (2. ábra). A fonológiai RTM tárolórészének neuroanatómiai alapját a Brodmann 40, a szubvokális ismétlő rendszerét pedig a Brodmann 6 és 44 területek adják, melyből utóbbi a Broca÷területtel tűnik kapcsolatban állónak.

Rövid távú memória

A pillanatnyi, néhány percre megjegyezendő információk tárháza a rövid távú memória. Számtalan gyakorlat létezik, mellyel karban tarthatjuk és tréningezhetjük a memória egyes szegmenseit. A rövid távú memória edzésének egyik legjobb módszere, ha számsorokat 3-4 számjegyből álló tagokra osztjuk és így memorizáljuk őket! Megéri, hiszen a memória folyamatosan működésben van, így fontos, hogy módszeresen odafigyeljünk rá és edzésben tartsuk a megfelelő működés érdekében!

forrás: Hoffmann Ildikó - Németh Dezső - Irinyi Tamás - Pákáski Magdolna - Kálmán János: Verbális munkamemória és a fonológiai rövid távú emlékezet működése Alzheimer-kórban