Alvás-ébrenléti ciklus: Emlős-madár esetében van, leginkább EEG alapján definiálják. Alvás alatt a szervezet másként reagál külső ingerekre. Agysejtek nem hallgatnak el, de kisülési mintázatuk változik. Alvás és ébrenlét kialakításáért különböző agyi struktúrák felelősek. Alvás-ébrenléti ciklus létrejötte: endogén ritmusszabályozók: tobozmirigy homeosztatikus szabályozás: hosszabb ébrenlét, nagyobb alvás iránti igény alvási igény: faji jellemző: nappali-éjszakai aktivitás pár órás illetve egybefüggő hosszabb alvás ember 4-12 óra között.

Alvási-ébrenléti ritmus ontogenezise: Újszülöttek: rövid alvási és ébrenlét periódusok, az alvás tartama 17-18 óra. Gyermekkor: Alvástartam fokozatosan csökken, 10-12 órára 3-5 éves korra kialakul a diurnális mintázat, az alvás egyre inkább egy nagyobb tömbben jelentkezik éjszaka. Nappal még mindig vannak alvás periódusok. Serdülőkor - Felnőtt alvási-ébrenlét mintázat kialakulása: 7-8 óra alvás éjszaka délutáni rövid alvás periódussal (szieszta) vagy anélkül. Időskor: Éjszakai alvás tartama csökken, nappal gyakori rövid felületes alvás periódusok.

Miért alszunk? Az alvás biológiai funkciója mindmáig nem tisztázott kellôképpen. REM és SWS más-más biológiai funkciót szolgál. SWS: „visszaállítási illetve visszanyerési" elmélet. Az alvás az ébrenlétben egyre inkább kimerülő illetve elhasználódó kémiaifiziológiai folyamatok regenerációját segíti elő. Alátámasztó adata az, hogy a növekedéssel fejlődéssel járó életperiódusban az alvás hosszabb illetve intenzívebb (értsd delta gazdagabb) és a növekedési hormon kiáramlása egyértelműen az alvás elején teljesített legmélyebb delta alvással esik egyidőben. Ébrenlét hosszának növekedése nagyobb delta aktivitás. Ellenérvek: Az elmélet predikciója szerint alvásban a fehérjeszintézis megnövekedését várhatnánk, azonban ezt nem sikerült egyértelműen kimutatni. Fizikai igénybevétel következtében emelkedett katabolikus rátának együtt kellene járni az alvás idő vagy mélység fokozódásával, amit szintén nem tudtak a legtöbb erre vonatkozó vizsgálatban kimutatni.

"Alvás: takarékosság az erőforrásokkal" Alvás melegvérű állatokban ahol nagy az alapanyagcsere. A pihenő periódusban csökken a testhőmérséklet és a metabolikus ráta, ami 10%-os energiamegtakarítást eredményez. Azonos előagyi struktúrák és neurotransmitterek játszanak szerepet mind az alvás- mind a hőmérséklet-szabályozásban, és hogy a hibernáció és az alvás között egy folyamatosság állapítható meg. Nehezen elképzelhető, hogy ez a kis nyereség megmagyarázhatja az egész alvásfolyamat phylogenetikai kialakulását.

"Alvás ökológiai hipotézise" A zsákmányállatok így kerülik el, hogy a ragadozók az éjszaka során felfigyeljenek rájuk, és áldozattá váljanak. Az elképzelésben kevéssé érthető, hogy miért kell ehhez olyan bonyolult folyamat, mint az alvás, hiszen a rejtőzés és a motoros aktivitás felfüggesztése is megtenné, és hogy ez a funkció miért maradt meg a phylogenezisben. Lehetséges, hogy a visszaállítási hipotézis kombinálható az ökológiaival, hiszen a regeneráció állapotában lévő szervezet kiszolgáltatottabb, kevésbé felkészült a ragadozók támadására és így az alvás kettős, de lehet, hogy valójában többes célt szolgál.

REM alvás: Biológiai funkciója legalább olyan rejtélyes, mint a lassú hullámú alvásé. A funkcionális hipotézisek rendkívül széleskörűek. A REM alvás nagy aránya a fejlődés korai szakaszában felvetette, hogy elősegítheti az agy fejlődését. REM tartama növekszik kognitív terhelésre és egyes eredmények arra utaltak szerepe lehet a memória konszolidációban. Egy teljesen ellentétes elképzelés szerint, amelyet a Nobel-díjas Watson vetett fel, a REM fázis a felesleges memóriák törlését szolgálja. A születéskor még nem kialakult fajspecifikus genetikai programozás folyik a REM fázisban. Egyik hipotézis sem nyert eddig egyértelmű bizonyítást.

Az alvás circadian jellege : Circadian – infradian – ultradian ritmusok Az egyes biológiai ritmusok viszonya. Az alvásprogram időzítését, vagyis a 24-órás napban való elhelyezkedését a hypothalamusban elhelyezkedő magrendszer a nucleus suprachiasmatis szabályozza. Roncsolása patkányokban az alvásperiódusok jelentkezésének ritmusát teljesen felborította, magzati suprachiasmalis magszövet implantálásával az alvásperiódusok korábbi ritmusa visszaállítható.

Ultradián szabályozás: A REM-SWS ultradian ciklikus váltakozását bonyolult agytörzsi kapcsolatok szabályozzák. Agytörzsi cholinerg és adrenerg neuronok közötti reciprok interakció a ciklikus váltakozás leglényegesebb mozzanata. SWS-REM átmenet Az aminerg neuronok fokozatos elhallgatása felszabadítja a REM-ért felelős cholinerg struktúrákat az általuk gyakorolt gátlás alól. A cholinerg kisülések aktiválják a thalamo-corticalis neuronokat, hiperpolarizálják az NRT-t és ezzel felszabadítják az NRT gátlás alól thalamo-corticalis neuronokat. REM-SWS átmenet kevésbé ismert mechanizmussal.

A pihentető alvás feltételei

Ahhoz, hogy energikusak legyünk és hogy képesek legyünk koncentrálni és jól teljesíteni a munkánkban és a magánéletünkben is, mindenképpen szükségünk van a pihentető alvás jótékony hatására. Ahhoz, hogy igazán mélyen és jól teljen az alvás mi magunk is sokat tehetünk. Először is igyekezzünk helyén kezelni az életünkben felmerülő stresszhelyzeteket, igyunk sok folyadékot, ne együnk alvás előtt, és próbáljunk legalább 6 órát áldozni az alvás oltárán naponta életünkből.

Forrás: Alvás-ébrenléti ciklus