Kéztükrözés: A résztvevők párokra oszlanak. A párok szembeállnak egymással. A csoportvezető jelére kezüket tenyérrel szembefordítják partnerük kezével. Először a pár egyik tagja mozgatja mindkét kezét a tenyér síkjában, tetszés szerinti irányban (fel-le, jobbra-balra. A pár másik tagja tükörként követi kezével ezt a mozgást. Kb. 2-3 perc elteltével a csoportvezető jelére a pár tagjai szerepet cserélnek: aki eddig vezető volt, az vezetett lesz, és viszont. Ez a fázis is kb. 2-3 percig tart. Ezután minden pár tagjai mindkét kezüket úgy emelik fel, hogy szembekerülő mutatóujjaik közé egy-egy hurkapálcát fognak (vagyis közösen tartják a két hurkapálcát). Megint a pár egyik tagja mozgatja két kezét, és a másik követi, kezével tükrözve úgy, hogy a pálcikák ne essenek le. Újabb 2-3 perc után megint szerepcsere következik az előbbi módon, és további 2-3 percig így folyik a gyakorlat. A csoportvezető úgy irányíthatja a párokat, hogy egymással is interakcióba lépjenek (például az egyik pár átbújik a másik pár pálcái alatt, saját pálcáik fenntartásával). A gyakorlat végén a csoport körbe ül, és páronként beszámolnak érzéseikről együttműködésükről, megbeszélik az egész játék tanulságait.

Árokmacska: Helyszín:olyan hely ahol kisebb-nagyobb árok van. Kiválasztunk egy embert aki a macska szerepét vállalja. A többiek egy sorban állnak a árok egyik oldalán. A Macska hátat fordít nekik. Mond egy színt. Akin van ilyen szín az azt kikiáltja hogy: - Rajtam van! Ekkor átmehet (az árkon) úgy, hogy a macska nem kaphatja el. Akin pedig nincs az meg azt mondja: - Rajtam meg nincs! Kapj el cica koma! És minél gyorsabban átfut úgy, hogy el ne kapják. Akit elkapnak az lesz a cica. Célkitűzés: Juss át úgy, hogy ne kapjon el a cica!

Botmegközelítés: A leszúrt bot köré felállnak a játékosok, "hátra arc"-ot csinálnak, elmennek egy bizonyos távolságra, ahonnét még egyszer megnézik, milyen irányban van a bot. Ha ez megtörtént, szemüket bekötik és sípjelre valamennyien elindulnak a bot felé. A feladat az, hogy a botot minél inkább meg kell közelíteni. Nyertes az, aki megtalálta a botot, vagy a vezető sípjelekor hozzá legközelebb jutott. Akik a botra már rátaláltak, halkan félreállnak, hogy ne legyenek a többi játékos útjában.

Rókahurok: Olyan mély lyukat ásunk, hogy a labda ne látsszék ki belőle, de lazán álljon benne, hogy ujjal meg lehessen fogni - vagy elég tág legyen a lyuk. Föléje hurkot formálunk a kötélből, de a hurok nagyobb legyen, mint a lyuk, legalább öt centivel. Kiolvasunk egy rókát és két rókafogót. A két utóbbi a kötél két végéhez hasal, s megfogja azt. A labdát a lyukba tesszük. Jön a róka, nyúlkál a labdáért a hurok fölött. A két rókafogó meg figyel, s alkalmas pillanatban megrántja a hurkot, a hurok megfogja a róka kezét! Igen ám, de ha rosszkor rántják meg, előbb vagy később, a róka kiveszi a labdát! ha sikerül neki, újra ő lesz a róka és új rókafogókat olvasunk ki. Ha megfogja a hurok, marad a két rókafogó, és új rókát olvasunk ki. Az a rókafogó páros győz, amelyik több rókát csípett el! (Hurkot egyszerűen úgy csinálunk, hogy kötünk egyet a kötélen, de nem húzzuk meg, lazán tartjuk. A kötél legalább két méter hosszú legyen!)

Cowboy: Körbeállunk, a játékvezető középen. Hirtelen rámutat valakire, annak gyorsan le kell guggolnia, a két mellette állónak pedig gyorsan lőnie kell egymásra, hangot kiadva! Akit előbb eltalált a golyó, vagy ha nem guggolt le időben a középső, az kiesett. A két utolsó ember párbajt játszik.

Tolvajlépés: Egy játékos egy fal vagy fa mellé áll hunyónak. A többiek tőle 25-30 méterre felállnak egy sorban. A hunyó hátat fordít a sornak, és hármat számol, hangosan. Ez alatt a többiek megindulhatnak, és léphetnek egyet kettőt a hunyó felé. Több lépésre nincs idejük, mert a hunyó a három után egyet tapsol és visszafordul. Akit mozdulni lát, visszaküldi az indulóvonalhoz. Aztán megint megfordul, számol, tapsol - és így tovább. Akik már közel vannak hozzá, azokat figyeli legszigorúbban a hunyó, hogy visszaküldhesse őket az induláshoz. Előbb-utóbb mégis eléri valaki a hunyó helyét, ráüt a falra vagy fára, s most már ő lesz a hunyó. Minden játékos köteles engedelmeskedni a hunyónak s vita nélkül visszamenni, ha küldik. Az játszik jól, aki óvatosan lép, nem lendül bele nagyon, mert sokszor megeshetik, hogy a lépésnél elveszti az egyensúlyát, s nem tud mozdulatlan maradni, mikor már visszafordult a hunyó.

Borstörés: Két szemben álló játékos becsukott ökleit egy másra rakja, úgy, hogy mindegyik játékosnak alul van a bal ökle, felül a jobb. Az első játékos most gyorsan elkezdi ütögetni a jobb (felső) öklével a bal öklét, egyszerre csak elkapja a bal öklét az ütés elől s így az ütése a második játékos kezére esik. A második játékos úgy védekezik az ütés ellen, ha észreveszi, hogy az első el akarja kapni a bal öklét, akkor ő is elkapja mind a két öklét az ütés elől. Ha a kettes játékosnak sikerül elkapni az ökleit, akkor ő lesz a felső játékos, tehát ő ütöget.

A fejlesztő játékok segítségével móka a tanulás

A tanulás szó sok gyermeket megriaszt, hiszen azonnal az iskolai terhekre gondolnak, melytől szabadulni szeretnének, mikor szabadidejüket töltik. A fejlesztő játékok azonban kiváló megoldást biztosítanak arra, hogy egy gyermek egyszerre élvezhesse a gondtalan gyermekkor örömeit, miközben fejlődik, többé válik. A fejlesztő játékok ma már sok esetben óvodai és iskolai közegben is megvalósíthatóak, melyek így a kötetlen kikapcsolódás hatását keltve, a kényszer tere nélkül segítenek a gyerekeknek. A fejlesztő játékok használata egyébként már kis óvodás korban is nagyon hasznos lehet!

Forrás: Mozgás-játék-képességfejlesztés képességfejlesztő