Úgy gondolom, senkinek sem árt, ha vannak pszichológiai alapjai. Ez sokat segít hosszú távon az élet számtalan területén. Segíthet tanulmányaink, vagy munkánk során is. Ismerjük meg röviden az alap nézőpontokat:

Biológiai nézőpont

Az emberi agy több mint 10 milliárd idegsejtet és szinte végtelen számú idegi kapcsolatot tartalmaz. Elvileg minden pszichológiai esemény valamilyen módon az agy és az idegrendszer aktivitásában képeződik le. A biológiai megközelítés a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni. Ez a megközelítés a viselkedést és a mentális eseményeket megalapozó neurobiológiai folyamatokat igyekszik azonosítani. A biológiai megközelítés például az emlékezés tanulmányozásában is ért el eredményeket. Az emlékezet biológiai megközelítése egyes agyi területek fontosságát hangsúlyozza, például a hippokampuszét, amely az emléknyomok megszilárdításában játszik szerepet. A biológia megközelítésnek hasonló sikerei vannak a motivációk és az érzelmek magyarázatában is.

Behaviorista nézőpont

A behaviorista nézőponttal közeledő pszichológus a megfigyelhető viselkedésre összpontosít, nem az egyén belső működéseire. E nézőpont követői szerint csak a megfigyelhető viselkedést lehet objektíven tanulmányozni, a személyen belül lezajló folyamatok (gondolatok, vélekedések) közvetlenül nem vizsgálhatók, csak az egyén beszámolóin keresztül (introspekció), ez pedig túlságosan szubjektív. A pszichológia fejlődését a század első felében a behaviorizmus alakította, és egyik folyományának az inger-válasz pszichológiának még mindig nagy a befolyása. Az inger-válasz pszichológia azokat az ingereket tanulmányozza, amelyek viselkedéses válaszokat váltanak ki, azokat a jutalmakat és büntetéseket, melyek fenntartják ezeket a válaszokat, és azokat a viselkedésváltozásokat, melyeket a jutalmak és büntetések mintázatának alakítása révén kapunk. A szigorú behaviorista megközelítés nem foglalkozik az egyén mentális folyamataival. A behaviorista pszichológusok általában nem feltételeznek olyan mentális folyamatokat, amelyek az inger és a válasz közé ékelődnének. Azt feltételezik, hogy minden viselkedés valamilyen külső ingerre adott válasz.

Kognitív nézőpont

A modern kognitív nézőpont kialakulása részben a behaviorizmus és az inger-válasz pszichológia sekélyességére adott válasz, részben pedig visszatérés a pszichológia gyökereihez (az introspekcióhoz). A kognitív nézőpont az emberi viselkedést az egyén mentális folyamatainak tulajdonítja, így ezen mentális folyamatokat tanulmányozza, tehát az észleléssel, az emlékezéssel, a gondolkodással, a döntéshozatallal és a problémamegoldással foglalkozik.

Pszichoanalitikus nézőpont

Az emberi viselkedés pszichoanalitikus elméletét Sigmund Freud dolgozta ki. Freud elméletének alapfeltevése, hogy viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból ered. Tudattalan folyamatokon Freud olyan gondolatokat, félelmeket és vágyakat értett, amelyekről a személy nem tud, de azok mégis befolyásolják viselkedését. Freud úgy gondolta, hogy minden cselekedetünknek oka van, de ez az ok gyakran valamilyen tudattalan motívum, nem pedig az a racionális indok, amelyet megadunk.

Fenomenológiai nézőpont

A fenomenológiai megközelítés a szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan értelmezi az eseményeket. Néhány fenomenológiai elméletet humanisztikusnak neveznek, mivel azokat a minőségeket hangsúlyozzák, amelyek megkülönböztetik az embereket az állatoktól: például az önmegvalósításra való törekvést. A fenomenológiai nézőpont szerint a viselkedést az egyén szándékai, céljai irányítják. Ahhoz, hogy megértsük a viselkedését, meg kell értenünk azt, hogy a személy hogyan gondolkozik a világról, mi motiválja, mi a célja.

forrás: Majoross Kinga: Altalanos-pszichologia-jegyzet