„A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. A következőkben beszédkészség fejlesztés feladatokat, példákat és gyakorlatokat láthatunk.

Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévõ idõszakára kell elkészíteni, feltéve, hogy a fejlesztési évbõl legalább hat hónap még hátra van. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell a gyermek állapotától függõen az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztõ terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait.

Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. Abban az esetben, ha nem kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített munkaterve alapján folyik a korai fejlesztés és gondozás.

Kommunikáció - beszédkészség fejlesztés

Cél:

a beszédkedv felkeltése, hallási figyelem fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, passzív szókincs bõvítése, a beszéd- és nagymozgások összekapcsolása  

Feladatok:

Hangkeltés tárgyak segítségével, és hangadásra való késztetés.

A hangforrás irányának keresése.

Hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése, a beszédszervek passzív tornáztatása.

A masszírozás megtanítása a szülõnek.

Darabos étel fogak közé, illetve a fog és az orca közé helyezése (nyelvmozgásokra késztetés). Rágó mozgásokra, szájnyitás és -zárás utánzására való bíztatás.

A felnõtt mozgásának a gyermek kezével (arcra tett kéz), tapintás útján való érzékeltetése. Zárt és nyílt magánhangzók ejtésére való késztetés az ajakmozgások segítésével, a gyermek meglévõ hangjainak utánzása.

Ajakgyakorlatok: puszi, tátogás, berregés, ajkak széthúzása és csücsörítése. Nyelvgyakorlatok: nyelv kidugása és behúzása, kanálról, száj szélérõl pépes étel lenyalogatása, csettintés a nyelvvel.

Légzõgyakorlatok: fújás, szívás szájon és orron keresztül.

A passzív szókincs bõvítése (pl. igék, helyhatározószók, térbeli és idõbeli viszonyt kifejezõ szavak, minõségek, tulajdonságok körében).

A gyermek meglévõ hangjainak, illetve hangkapcsolatainak tárgyhoz, jelenséghez való kapcsolása, új hangok, illetve hangkapcsolatok kialakítása (pl. állatok hangjai), késõbb hangok, illetve hangkapcsolatok képekhez való kapcsolása, beszéd nagymozgással való összekapcsolása.

Ritmusfejlesztés:

Módszerek:

motiváció, bemutatás, együttcselekvés, utánzás, szóbeli irányítás mellett történõ önálló cselekedtetés, ellenõrzés, értékelés

Eszközök:

hangkeltõ játékok és állatok, bábok, csörgõk, dobok, ütõs-, dallam- és fúvós hangszerek, gyertya, tollpihe, papírforgó, szappanbuborék-fújó, ping-pong labda, szívószál, tárgyakat, cselekvést, jelenségeket ábrázoló képek, énekek, mondókák, tükör

Fejlesztés - beszédkészség fejlesztés kisgyermek korban

Az előzőekben olvashattuk, hogy milyen gyakorlatokat lehet bevetni gyermekkorban a fejlesztésben. Nagyon fontos, ha gyermekünk elmarad kortársaitól, mindenképpen vigyük szakemberhez. A szakember nagyon sokat tud segíteni a kisgyermeknek, hiszen ismeri a diagnosztikus módszereket és számos feladatot tud adni. Fejlesztendő területek lehetnek: figyelem fejlesztés, memóriafejlesztés, beszédkészség fejlesztés.

forrás: Nagyné Dr. Réz Ilona: Egyéni fejlesztési tervek gyűjteménye