Betekintés a természet filozófia világába

Egy filozófiai enciklopédiában azt olvashatjuk, hogy egy jeles gondolkodó a természet fogalmának legalább hatvanhatféle értelmét különböztette meg. Fantasztikus kollekció – ámuldozhatunk, sőt, szabadulva az ámulatból, további értelmezésekkel bővíthetjük a listát, hiszen tiszteletre méltó barátunk csak az európai gondolkodás eredményeit tekintette át és figyelmen kívül hagyta például a különféle kínai, japán, vagy indiai természetfelfogásokat.

Ez még rendben is volna, ámde mit lehet kezdeni ennyiféle értelmezéssel? Milyen alapon választhatunk közöttük? Hiszen valamennyit valószínűleg nem helyeselhetjük – már csak az eltérő értelmezések egymást gyakran elutasító állásfoglalásai miatt sem. Válasszuk azt a megközelítést, amelyik a természet természetfeletti viszonyának elemzéséből próbál érvényes és használható természetfogalmat kialakítani, vagy inkább a természetes-mesterséges, esetleg az anyagi-szellemi, vagy netalántán a földi-kozmikus viszonylatokat tanulmányozva keressünk támpontokat? Újabb nehézségekkel találkozunk, ha el akarjuk dönteni, vajon hozzá tudnak-e szólni a természet fogalmának értelmezéséhez a tudományok? Milyen tudományokat vegyünk figyelembe? Minden tudományterület egyaránt számításba veendő, vagy csupán az úgynevezett természettudományok a fontosak? De hogyan dönthetjük el, hogy mi természettudomány és mi nem az – a természet fogalmának előzetes ismerete nélkül? Honnan származhat ez az előzetes ismeret és miféle tapasztalatok, cselekedetek vagy erények révén szerezhető meg?

 A biológia, a kémia vagy a fizika sokat elárul a tárgyául választott jelenségkörről, de jobbára hallgat tárgyának a világban fellelhető egyéb dolgokkal való összefüggéseiről és alig beszél az adott tárgy kiválasztásának indokairól, a választás értelméről és következményeiről. Vajon ebben a helyzetben hogyan lehetne az egyes tudományterületek szépen cizellált ismeret-mozaikjaiból összeállítani a természetre vonatkozó tudást? Vajon ez a tudás, ha egyáltalán létrehozható, tudományos jellegű marad-e, s ha igen, melyik tudományterület jellegzetességeit fogja hordozni – vagy talán ma már, a modern korban, lehetetlen a természet egészének tudományos igényű leírása? Kétségtelennek látszik, hogy régebbi korok gondolkodói még képesek voltak a korukban érvényes tudományosság ideáit követve beszélni a természetről. Legalábbis az első filozófusok tevékenységétől, az i. e. VII. századtól kezdődően, számos mű született a természet leírásának, megértésének szándékával. Hérakleitosz, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, vagy akár Galilei, Newton és Holbach sok műve sorolható ebbe a körbe.

Ezeket a műveket ma is egyértelmű elismertség és általános tisztelet övezi. De vajon miben térnek el e munkáktól Hegelnek, Schellingnek vagy Engelsnek a hasonló céllal keletkezett – de a tudomány képviselői által korántsem oly mértékben elismert – természetről írott művei? További kérdés, hogy hogyan értékeljük a közelmúlt olyan hasonló indíttatású munkáit, mint például Bergson és Whitehead, vagy akár Prigogine, Capra, Hawking, Penrose és Mandelbrot műveit?

Az összes fentebb felvetett probléma a természetfilozófiának is tárgya. Ha mindezeket a többé-kevésbé kapcsolódó kérdésköröket megpróbáljuk összefüggéseikre is ügyelve, együtt figyelembe véve megérteni, akkor valószínűleg természetfilozófiai tevékenységet folytatunk. De mit is nevezhetünk valójában természetfilozófiának? A természetfilozófiát általában a filozófia egyik sajátos részterületének szokás tekinteni – ami sok esetben kevéssé választható külön a filozófiai rendszer többi elemétől. Ha időnként mégis megpróbáljuk a szétválasztást, akkor természetfilozófián a természetre vonatkozó filozófiai jellegű megállapítások valamilyen összefüggő rendszerét értjük. De a természetfilozófiához tartozónak szoktuk mondani a különféle természettudományok sok olyan feltevését, elképzelését, következtetését vagy eredményét is, amelyik az adott tudományterületen túlmutató, általános érvényességre tarthat igényt.

A filozófia fontosságáról

Sokak szerint a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja. Tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező, a létezés, a dolog, vagy a valóság kifejezéssel jelöljük. A filozófián keresztül létezővé válik minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.

Forrás: dr. Kampis György: Előadások a természetfilozófia történetéből

A filozófia gondolkodás, története pedig a gondolkodás története. A világ dolgairól és magáról a világról azt kérdezi, hogy „mi az?” és „miért az?”, illetve „miért van?” és „miért így van?”. Felteszi azt a kérdést is, hogy mi a gondolkodás, és mi a filozófia? Miért vagyunk, miért vagyunk itt, és miért inkább itt vagyunk most és nem itt máskor, ott most, avagy ott máskor? Miért van a világ, és van-e értelme létezésének, és benne a mi ittlétünknek? Miért gondolkodunk, miért gondolkodunk a gondolkodásról, miről gondolkodunk, honnan tudjuk, hogy mi az, amiről gondolkodunk, és az, amiről gondolkodunk, valóban az-e, amiről úgy véljük, hogy gondolkodunk. Hogyan férünk hozzá a gondolatokhoz, saját gondolatainkhoz és másokéhoz? Látta valaki a gondolatokat vagy tapintotta azokat? Ha nem láttuk és nem tapintottuk gondolatainkat, akkor mi a biztosítékunk, hogy ténylegesen léteznek gondolatok, és mi magunk gondolkodunk? Mi a biztosítékunk, hogy más emberek gondolkodnak, és nem csak mi magunk, mindenki más pedig csak gondolattalanul működő gépezet? Mi a viszonya gondolkodásunknak a cselekvésekhez, a nyelvhez és a körülöttünk levő világhoz? Mitől igazak gondolataink vagy nyelvi kifejezéseink? Mondhatjuk, hogy egy cselekedet jobb, mint egy másik? Van-e olyan, hogy „jóság”, avagy csak a cselekedetek és intézmények lehetnek jók vagy rosszak? E kérdések és számtalan további hasonló vajon egyenrangúak, egymástól függetlenek, avagy egyes kérdések megválaszolása függ más kérdésekre adott válaszainktól? Vannak-e köztük értelmes és értelmetlen kérdések? Egyáltalán válaszolhatunk-e minden vizsgálódás és gondolkodás előtt az „értelmesség” vagy „értelmetlenség” kérdésére, és ha igen, milyen kritériumok szerint? Tudjuk-e eleve, hogy mitől értelmes egy kérdés, avagy először az itt fölsorolt kérdésekre és még sok másra kell megkísérelnünk a válaszolást? Ha nem tudjuk eleve, hogy valami mitől értelmes, akkor hány és milyen típusú kérdés megválaszolása után tudjuk majd megmondani? Ha eleve tudjuk, hogy egy kijelentés vagy kérdés értelmes, akkor honnan tudjuk eleve, minden megfontolás és vizsgálódás előtt? Wilfrid Sellars amerikai filozófus mondta: a filozófia a legtágabb értelemben vett gondolkodás a legtágabb értelemben vett világ dolgairól. Akinek ez a meghatározás megfelel, annak már „csak” olyan kérdésekre kell választ adnia, hogy mit ért tágasságon, és mitől lesz valami legtágabb, azaz aminél nincs tágabb, továbbá mitől tág egy gondolkodás, ráadásul a világot hogy lehet a legtágabban venni, és mit jelentene a világot tágan venni, de mégsem a legtágabban. Természetesen Sellars sem vélhette úgy, hogy ezzel meghatározta volna, hogy „mi a filozófia”, hiszen akkor számos művét nem írta volna meg.

A filozófiát napjainkban ugyanúgy nem kívánja senki sem meghatározni, mint ahogy a modern korban általában is felhagytunk azzal, hogy meghatározzuk egyes dolgok „lényegét” vagy „definiáljuk” azokat. Talán annyit mondhatunk kiindulásképpen, hogy a filozófia az elme önmagára is reflektáló szüntelen tevékenysége. Mindenki gondolkodik, de a filozófiai módon gondolkodó tudja, folytonosan tudatosítja, hogy gondolkodik, foglalkozik azzal a ténnyel, hogy gondolkodik, és hogy gondolkodik gondolkodásán, továbbá gondolkodik gondolkodásának a világhoz, a többi emberhez, a társadalomhoz, saját viselkedéséhez való viszonyáról, miközben azt is tudatosítja, hogy ez a viszony éppen a tudatosítással maga is változik, és ezáltal a filozófus világviszonya és önmagához való viszonya különbözik a reflektálatlan viszonytól. A filozófia gondolkodás, és bár újra meg újra felröppen a filozófia végének vagy halálának híre, miután az ember nem hagy föl a gondolkodással, önmaga és a világ megértésére való törekvésével, így a filozófia sem fog soha véget érni. A filozófia végével a gondolkodás és vele az ember érne véget, legalábbis az az ember, amelyet a nyugati kultúrában, kultúra által, azt alakítva megismertünk.

 Mit is jelent a filozófia?

A filozófia szó jelentése egy görög szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A jelenkori filozófia kialakulását nagyban befolyásolja a technika fejlődése és a természettudományos ismeretek gyarapodása. A természettudomány a filozófia mércéjévé vált: a modern fizika kiszélesítette a világképet. Arra, hogy pontosan mi is a filozófia tárgya, egyetlen szerző sem ad pontos választ a történelem során. talán azért mindenki számára olya megfoghatatlan ez a fogalom.

Forrás: Boros János: Filozófia

Nagyon fontos, hogy milyen játékot választunk gyermekük számára egészen pici korától, hiszen egy-egy ilyen elhatározás hatással lehet egész hátralévő életére. A helyes döntéshez viszont fontos

Fejlődés: olyan folyamat, amely minőségi változásokkal és egyre differenciáltabb szerveződéssel jár

- a fogantatástól a halálig tart

- a bekövetkezőváltozások egyaránt tükrözik emberi fajunk jellegzetességeit és a fejlődőegyén egyedi vonásait

- fejlődés és szocializáció (társadalmiasulás) egymástól elválaszthatatlan

- biológiai (öröklés) és társas hatások (környezet) egyaránt befolyásolják

- a különbözőképességek és készségek kibontakozásának sorrendje és ritmusa nincs hatással arra, hogy milyen szintig tudunk fejlődni az életút során

 Érés és életkor változása

- genetikai program által irányított folyamat, a környezeti hatásoktól viszonylag független testi és pszichés változások sorozata (irányítja a változások sorrendjét és kibontakozását)

- a környezeti tényezők lassíthatják vagy gyorsíthatják

- a tanítás nem képes elsajátíttatni a gyerekkel olyan ismereteket és készségeket, amelyekre még nem érett, ugyanakkor serkentheti a folyamatot (tanítással, gyakoroltatással gyorsítani lehet az érést)

- legközelebbi fejlődési zóna: a gyereket körülvevő környezet akkor a legtámogatóbb, ha egy lépéssel éppen az aktuális fejlettségi szint előtt jár

Fejlődési szakaszok

- minőségi különbségek vannak az egyes szakaszok között

- a szakaszhatárok egyszerre több területen, többé-kevésbé azonos időben zajló minőségi változásokat jeleznek

- sorrendjük felcserélhetetlen (de nem pontosan ugyanakkor kezdődnek mindenkinél)

- egy uralkodó téma (fejlődési feladat) köré szerveződnek → életkori sajátosságok

- szembenálló nézet: a fejlődés folyamatos változások sorozata

A testi, értelmi, lelki, és társas változások kölcsönösen hatnak egymásra fejlődésünk során. A biológiai, pszichológiai, társas és kulturális tényezőket együtt kell figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni valakinek a viselkedését ® cirkularitás (körkörösség) elve: ezek a tényezők kölcsönös összefüggésben állnak egymással, szétválaszthatatlanul egymásra hatnak.

Öröklés és környezet interakciója (kölcsönhatása)

- egyes tulajdonságok inkább génvezéreltek, mások fogékonyabbak a környezeti behatásokra (a merev izmok lazíthatóak, de tornászbajnok nem válhat abból, aki rugalmatlannak születik)

- a személyiségnek csupán az alapjai öröklöttek (nem, testalkat, fizikai hajlékonyság, intelligencia, tanulási képesség, zenei hallás, kézügyesség, sérülékenység)

- temperamentum (öröklött): érzelmi kiegyensúlyozottság, aktivitásszint, új ingerek iránti érdeklődés, alkalmazkodóképesség, ingerlékenység, reaktivitás (válaszkészség) → könnyűés nehéz temperamentumú csecsemők

 - biológiai adottságok és környezett közötti interakciók

A fejlődés meghatározói

- alkalmazkodunk a környezethez, a plaszticitás (rugalmasság) és az adaptivitás (alkalmazkodóképesség) fajunk genetikai adománya

- az emberre jellemzőfiziológiai és pszichológiai mechanizmusok, kulturális szokások evolúciós folyamat termékei, vagyis a természetes kiválasztódás során jöttek létre

- az emberi gének nem merev utasításokat adnak, hanem a környezeti hatásokra nyitott szabályokat határoznak meg, pl. viselkedési hajlamokat és észlelési preferenciákat

Evolúciós pszichológia

- az emberi viselkedés evolúciós történetével foglalkozik

- akkor tekinthetőegy tulajdonság adaptívnak (alkalmazkodásra képesnek), ha hozzájárul az egyed túléléséhez, illetve, ha növeli az egyed rátermettségét (több utódja lesz)

- az egyén sikeressége vagy rátermettsége azon múlik, hogy génjei milyen arányban képviseltetik magukat a következőgenerációban

- természetes szelekció: egy adott feladat lehetséges megoldási módjai közül való válogatás; azok a megoldási módok maradnak fenn (jutnak a következő generációba), melyek az adott körülmények között hatékonynak tekinthetők

- az evolúciós sikerességnek gátja lehet az egyedek egyéni életükben való sikerességre törekvése

Az életkor, mint befolyásoló tényező

Az életkor sok aspektusból lehet befolyásoló tényező az ember léte során. Gyermekkorban pedig különösen nagy szerephez jutnak az életkor sajátosságai. Nem csak a fejlődés szakaszai mérhetőek tökéletesen az életkor előrehaladtával, de az sem mindegy milyen játékot választunk gyermekünk számára, hiszen már egészen pici kortól segíthetjük testi-szellemi fejlődésüket, ha gondosan választjuk meg játékszerüket!

Forrás: tanulmány: Fejlődés és szocializáció

A K-vitamin és a csontok 

A K-vitamin nélkülözhetetlen a csontszövet élettani mineralizációjához. Egyes adatok alapján az alacsony K-vitamin szint miatt idős korban csökken a csontsűrűség és fokozódik a csonttörés kockázata. Többek között a leveles zöldségek (pl. saláta, spenót, káposzta), a máj, egyes erjesztett sajtok és a szójatermékek tartalmaznak K-vitamint. Ismerkedjünk hát meg közelebbről az egyik K-vitamin bombával, a spenóttal.

 Egyes források szerint Délnyugat-Ázsia területéről ered és „perzsa fű” néven már a 8—9. században ismert volt. Kínába valószínűleg Perzsia, Nepál vagy Dél-Turkesztán területéről vitték be. Vad törzsei ma is megtalálhatóak Észak-Afrika és Irán egyes területein. Termesztése gyorsan elterjedt az arab országokban, ahová minden bizonnyal a perzsáktól került át. A Közel-Keleten már széles körben termesztett és fogyasztott növény volt, amikor a XI. században megjelent Európában is. A feljegyzések szerint a mórok vitték Spanyolországba a 14. században. Franciaországban, Medici Katalin udvarában vált különösen népszerűvé. A Firenzéből származó királyné után a spenótot tartalmazó, vagy spenótágyon tálalt ételeket a mai napig „a la Florentine”-nek, azaz „firenzeinek” nevezik. Magyarországon először Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) találunk rá utalást, spinácz nevű levélzöldség elnevezéssel. Ma a világ legnagyobb spenóttermesztője az Egyesült Államok és Hollandia. A kerti spenót a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjának tagja. A nemzetséghez még további két faj tartozik, az elő-ázsiai vadspenót (S. tetrandra) és a közép-ázsiai vadspenót (S. turkestanica). A vad fajok jól megkülönböztethetők a termesztett fajtól. Egyéves növény. Gyökérzete a talajban viszonylag sekélyen, 20—40 cm mélyen helyezkedik el. Szára viszonylag magasra is megnőhet, belül üreges, átmérője a gyökérnyak felett eléri a 1,5—2 cm-t. A levelek kerekdedek vagy tojás alakúak, csúcsuk és válluk lekerekített, rendszerint nem karéjos. A magszáron a tőlevelektől különböző alakú, ún. szárlevelek fejlődnek, ezek hegyes csúcsúak, karéjosak és a válluk alakja nyílra hasonlít. A termesztett fajták levélszíne a felvevőpiac igénye, illetve a felhasználás célja szerint az egészen világostól a sötétzöldig változhat. A spenót mindig is megosztotta az emberiséget, vannak és lesznek, akik szeretik és lesznek, olyanok is, akik nem. Legnagyobb rajongója kétségkívül Popeye, a tengerész, aki 1929-ben először képregényekben tűnt fel, majd rajzfilmek sorozatában bontogatta tovább az erőt adó spenótkonzervet egy-egy nehéz helyzetben, amelyből a spenótnak hála, mindig győztesen került ki. Étkezés céljából az egészséges, kártevő és betegségmentes, üde zöld színű, ép leveleket használjuk fel. Kerüljük azokat a leveleket, amelyek nem egységesen zöldek, amiket sárga vagy barna foltok tarkítanak. Elkészítés előtt a kitépett gyökerektől és a túl vastag levélnyelektől tisztítsuk meg.

Tanácsos alaposan megmosni a spenótleveleket 3—4-szer, bő vízben. Nyersen történő fogyasztása előtt a vizet le kell itatni a levelekről papírtörölközővel, de még jobb, ha zöldségcentrifugát használunk. A hibátlan levelű spenót legfeljebb öt napig tárolható hűtőszekrényben a következő módon: a mosatlan spenótot műanyag zacskóba kell tenni, s a levegőt, amennyire csak lehet, ki kell préselni belőle. A napokkal korábban elvégzett mosás a romlási folyamatot elősegíti. Felhasználás előtt a nem zsenge spenót leveleinek szárát el kell távolítani. A spenót előkészítése során átlagosan 10,4%-os tisztítási veszteségre kell számítani, míg a főzési veszteség átlagosan 62%. A parajt főzve nem tanácsos fagyasztani, válasszuk inkább a gyors, 1—2 percig tartó blansírozást, a rövid, kíméletes párolást, fonnyasztást, és így tegyük a mélyhűtőbe gondos csomagolás, címkézés után. A spenót igen értékes zöldség, bizonyos vélemények szerint „szuperélelmiszer”. Rengeteg érv szól a fogyasztása mellett: kis energiatartalmú, ugyanakkor kiemelkedően gazdag vitaminokban (K-, A-, C-, E-, B2-, B6- és E-vitaminban, folsavban), ásványi anyagokban (mangánban, magnéziumban, vasban, kalciumban, káliumban), s mindezek felett kitűnő flavonoid- és karotinoid-forrás. A spenót összetevői révén serkenti az emésztést, ezenkívül antioxidáns hatású és gyulladáscsökkentő tulajdonságú is egyben. Egyes kutatások szerint a spenót levelében 13 különböző flavonoid található, melyek jól kiegészítik az antioxidánsok és más daganatellenes hatóanyagok egészségmegőrző szerepét azáltal, hogy csökkentik a sejtek oxidatív károsodását. A spenót vastartalma 2,9 mg/100 g. A köztudatban mindmáig él az a tévhit, hogy a spenót rendkívül magas vastartalmú zöldség. Ennek hátterében egy hatvanhét évig fel nem fedezett nyomdahiba áll, mivel valamikor 1870 táján egy német vegyész a spenót vastartalmának meghatározásakor a tizedesvesszőt rossz helyre írta. A szervezet vasellátottsága egyébként az étrend vastartalmától és a táplálékkal elfogyasztott vas hasznosulásától egyaránt függ. Ez növényi eredetű élelmiszerek esetén kevesebb, mint 10%, de akár 1% alatt is lehet. Helyesen összeállított étrenddel előmozdíthatjuk a vas hasznosulását. A húsfogyasztás ezt elősegíti, míg a vas felszívódása szempontjából a spenótból készült főzelék klasszikus kísérője, a tojás közömbösnek tekinthető. A tehéntejben lévő kalcium és foszfor a vassal komplexet létrehozva szignifikánsan csökkenti a vas felszívódását.

A K-vitamin élettani hatásai

Kevesen tudják, de K-vitamin számtalan jótékony hatással rendelkezik. A K-vitamin felelős például a megfelelő csontnövekedésért és a véralvadásért, éppen ezért nagyon fontos más vitaminok mellett erre is különös figyelmet fordítani. A megfelelő K-vitamin szükséglet kielégítésére együnk sok salátát, káposztát és spenótot, illetve ügyeljünk rá, hogy gyermekink és szüleink is nagy gondot fordítsanak a K-vitaminra!

 Forrás: Gyuricza Ákos dietetikus: A spenót

Ha egy kisgyereket megkérünk, hogy tárja fel zsebeinek titkát „tartalmát” számunkra, sok egyéb - számára igen fontos „értéktelennek tűnő kacat között biztosan találunk legalább egy kavicsot. Ha rákérdezünk, hogy pont ezt a kavicsot miért találta olyan fontosnak, amiért meg kellett feltétlen őriznie, valószínűleg kérdő tekintet meredhet ránk /hogy lehet ilyet kérdezni/! A válaszon nem is fogunk csodálkozni, természetesnek vesszük, hogy valamikor ezeket az értékeket magunk is fontosnak tartottuk. A baj az, hogy rossz érzés szembesülni a felejtés tudatosulásával, és ha csak ezt felejtettük volna el, akkor még tovább léphetnénk, de hát ennél jóval gyarlóbbak vagyunk! 4 Gyerekként azért szerettem a kavicsokat, mert szép kerek, szép színű, érdekes az alakja, klassz lapos, jól ugrál -a vízen lehet vele kacsázni, pont beleillik a tenyerembe. Selymesen sima, nagyon jó fogása van, érdekesen jó érzés a kezemben tartani. Még millió igen fontos okot sorolhatnék, de itt jutottunk el ahhoz a tényhez: hogy a kövek előbb voltak, mint mi, és már nagyon vártak minket. Ezek a kövek a kezdetektől velünk éltek, csak nekünk kellet eljutnunk arra a szellemi szintre, hogy le tudjunk hajolni, fel tudjuk venni őket. S miközben megtaláltuk a számunkra megfelelőt, melyből nélkülözhetetlen eszközt, ékszert, használati tárgyat készíthettünk - értelmes lénnyé változtatott minket! Lehetett a kő totem, kultikus tárgy, kultikus hely, melyet azért építettek elődeink, hogy megörökítsék tudásukat, nagyságukat, szervezettségüket, tehetségüket. Tárgyak melyeket minden nap használunk, velünk, bennünk él, használata beleivódik életünkbe, tudatunkba és szellemi világunk részévé válik! Ismeretét a génjeinkben hordozzuk nemzedékeken át, utódról - utódra átörökítve biztosítjuk fennmaradását - fennmaradásunkat! Kövek, köveink melyek magukon viselik a föld minden pillanatának lenyomatát, az univerzum rezgés-energiáját és mindazokat az energiamintákat, amelyek jelen voltak kialakulásuk során. 5 Ezen univerzális rezgési energiáknak köszönhetően, születésünk pillanatában az univerzum részesévé válunk, és megkapjuk a számunkra elrendelt követ, mely rendelkezik az életünkhöz szükséges energiamintázattal.

A számunkra elrendelt kövek által biztosított energiamintázat rezgésenergiája teszi lehetővé,

•hogy önmagunkkal

•és közvetlen környezetünkkel,

•valamint az univerzummal

•az egészséges nyugodt élethez szükséges harmóniánk megvalósuljon.

A minket körülvevő ŐSTUDAT a születésünk pillanatában hozzánk rendelt gyógyító kövekkel segíti leküzdeni, a velünk született gyengeségeinket, az életünk során bekövetkező testi-lelki problémáinkat. A kövek rezgése által minden segítséget megkapunk, mert részei vagyunk a mindenségnek, és jogunk van a fennmaradáshoz, amíg együtt rezgünk, amíg a harmónia összetart minket. A Fehér Rend tanításainak egy alapelve, hogy a harmónia és a testvériesség törvénye szerint gondolkodjunk, érezzünk, cselekedjünk és éljünk. A betegség fogalma a harmónia és a testvériesség egyensúlyának megbomlását fejezi ki. (El Morrya) Testünk évezredek bölcsességét őrzi. Szeresd, tiszteld, és ő átadja neked a tudását. (Lord Hanuvak).

Az ásvány a természet első birodalmához tartozik. Rendeltetése és az isteni kifejezésmódja abban áll, hogy statikus és passzív állapotban dinamikus erőt, rezgést fejt ki, mely a környezetében minden anyagon akadálytalanul 10 áthatol. A test és az ásványok összekapcsolódását az éteri test magnetikus ereje teszi lehetővé, amely magához vonzza az ásványok kisugárzását, amelyre a testünknek szüksége van. A betegségeket energiagátak okozzák. Ezek olyan energiapotenciált teremtenek, amelyek rezgése megtalálható a különböző ásványokban. Ha ennek a két potenciálnak megvan a lehetősége, hogy kölcsönösen rezonanciába léphessenek egymással, akkor kölcsönösen kioltják egymást. Így megy végbe a gyógyulás csodája.

 Az élet csodája

Az élet kifejezés kapcsán sokunknak eszébe jut az energia, az erő, az élet öröm. Ezen pozitív jelzők az alapjai a belső harmóniánknak, ezek által vagyunk képesek az életet nem csak élni, hanem a boldogság forrásnak is tekinteni. Az pedig, hogy honnan merítjük energiáinkat a mindennapokhoz talán a legfontosabb kérdés az életünkben. Fontos a pozitív környezet, a magunkba tekintés, a boldogság keresése majd annak megteremtése.

Forrás: Magyar István: Kavicsok, drágakövek, kristályok és élet

Mik a természet működésének igazi megértésére épülő tudati bőséghez/kitáguláshoz vezető lépések? A siker hét spirituális törvénye ennek a tanításnak a magját adja. Ha ez a tudás beépül tudatunkba, képesek leszünk arra, hogy erőlködés nélkül tegyünk szert korlátlan bőségre, és hogy minden törekvésünkben megtapasztaljuk a sikert. A siker az életben úgy is megfogalmazható, mint töretlen boldogság és méltó célok kibontakozó megvalósulása. A siker a vágyak erőlködésmentes beteljesítésének képessége. A sikert – beleértve a gazdagság elérését is – mindig a kemény munkával, sőt, gyakran a mások kárára elérhető eredménynek tekintették. A siker és bőség sokkal spirituálisabb megközelítésére van szükség.

A gazdagság a javak folyamatos felénk áradása. A spirituális törvény tudása és gyakorlata útján harmóniába kerülünk a természettel és gondtalanul tudunk boldogságot és szeretetet teremteni. A sikernek sok arca van: az anyagi gazdagság csak egy összetevő. Ezen felül a siker "utazás" és nem cél. Az anyagi gazdagság minden megvalósulása az utazást teszi kellemesebbé. A siker azonban a jó egészséget, az erőt, az életkedvet, a kapcsolatok kiteljesítését, az alkotó szabadságot, az érzelmi és lelki kiegyensúlyozottságot, a jó közérzetet és a gondolatvilág békéjét is magában foglalja.

Mindezek megtapasztalásával is beteljesületlenek maradunk, ha nem tápláljuk magunkban az isteni lét magvait. Valójában álruhás istenségek vagyunk, és a bennünk rejlő isteni csíra a teljes anyagi megvalósulását (is) keresi. Az igazi siker tehát a csoda megtapasztalása. Ez a bennünk rejlő isteni kibontakoztatása. Bármerre járunk, bármit érzékelünk, az istenivel kerülünk kapcsolatba: egy gyermek szemében, egy virág szépségében vagy egy madár röptében. Ahogyan életünket az isteni csodálatos kifejeződéseként kezdjük megtapasztalni, – s nem csak olykor-olykor, hanem folyamatosan –, úgy ismerjük meg a siker valódi tartalmát.

A hét spirituális törvény meghatározása előtt meg kell értenünk a törvény fogalmát. A törvény folyamat, amelyben a rejtett megmutatkozik, a megfigyelő a figyelem előterébe kerül, a néző maga válik látvánnyá, és amelyben az álmodó megéli az álmot. A fizikai világban létező minden teremtmény a lappangóból a megnyilvánulás felé irányuló folyamat eredménye. Minden, amit látunk, az ismeretlenből jött elő. Fizikai testünk, a fizikai világegyetem, bármi és minden, amit csak érzékelünk érzékszerveinkkel, a nem megnyilvánuló, ismeretlen és láthatatlan világ kibukkanása a megnyilvánulásba, ismertségbe és láthatóságba.

A fizikai világ nem más, mint Önvalónk, amely visszahajlik önmagán belülre, hogy szellemként, lélekként és fizikai anyagként megtapasztalja magát. Más szavakkal: minden teremtő folyamatban Önvalónk vagy az isteni mag önmagát fejezi ki. Az élet örök táncában előbukkannak a világegyetem tárgyai - ez a mozgásban lévő tudat önkifejezése. Minden teremtmény forrása az isteni (vagy a szellem), minden teremtő folyamat a mozgásban lévő isteni (vagy a lélek) mozdulata, és a teremtés tárgya (a fizikai testet is magába foglaló) fizikai világegyetem. A valóság e három összetevője, a szellem, a lélek és a test, vagy a megfigyelő, a megfigyelés folyamata és a megfigyelés tárgya - lényegében egy és ugyanaz.

Mindhárom ugyanonnan származik: a tiszta lehetségesség mezőjéből, amely még tisztán megnyilvánulás nélkül van. A világegyetem fizikai törvényei valójában a mozgásban élő isteni vagy tudati erő megnyilvánulásai. Ha megismerjük és alkalmazzuk életünkben ezeket a törvényeket, minden szándékunk valóra válhat, mivel a természet ugyanazon törvények szerint hoz létre erdőt, csillagokat és galaxisokat, vagy épp emberi testet, és ezek a törvények teljesíthetik legmélyebb vágyainkat. Térjünk rá ezek után az élet hét spirituális törvényére és lássuk, hogyan alkalmazhatók ezek az életünkben.

Egyéni élet utak

Az élet fogalma számtalan oldalról megfogható. Gondolhatunk a földi élet rutinosságára, a szellemi és spirituális élet szárnyalásra, vagy egyszerűen szívünk dobbanására. Hogy az élet mitől válik teljessé valaki számára, az lehet teljesen szubjektív, de azért vannak olyan élet vezetési tanácsok, melyek sokan segítenek kiteljesedni és megtalálni testi-lelki harmóniánkat. S Teréz Anya szavaival élve a legfontosabb: az élet élet - éljed!

Forrás: Deepak Chopra: Az élet hét törvénye

Következő bejegyzés memória témában a híres-neves rövidtávú memória fogalmával foglalkozik. Érdekes is, egy csomó információ kiderül ebből a könyv részletből. Hányszor mondja viccesen az ember magáról, hogy "megfigyelhető a rövid távú memória teljes hiánya". Olvassuk hát át, pontosan mit is jelent a fogalom:

Sokak számára ismeretes a fogalom memória. Sőt biztosan hallottak már arról, hogy létezik rövid és hosszútávú memória! De azzal is tisztában vannak, hogy mit jelentenek? Lássuk most néhány gondolatot a rövid távú memóráról!
A fogalom tisztázásához először meg kell ismernünk az emlékezet fogalmával:

Az emlékezet működése nagyban befolyásolhatja beszédtevékenységünket. A tárolási idő alapján rövid távú és hosszú távú memóriát különböztethetünk meg (vö.AshcraS 1989; Engelkamp–Zimmer 1994; Baddeley 1998; Neath–Surprenant 2003). Az emlékezeti folyamatok Alzheimer÷kórban erősen érintve vannak: többféle emlékezeti rendszer is sérül, de az, hogy milyen az emlékezet aktuális teljesítménye,nemcsak a demencia súlyossági fokától függ, hanem attól is, hogyan teszteljük a memóriát (Landrum–Radtke 1990; MacDonald et al. 2001; Nebes 1992). Az epizodikus memória, melynek kritikus szerepe van Alzheimer÷kórban, eseményeket
tárol, a velük kapcsolatos személyes élményekkel együtt; raktározza továbbá az önéletrajzi emlékezetünk egyedi eseményeinek, személyes pillanatainak a lenyomatait (Szendi et al. 2003). A megosztott figyelemmel, a munkamemóriával és a közeli múlt emlékezeti funkcióival összefüggő prospektív memória szintén érintett AK÷ban(Kempler 2004).
Az emlékezeti folyamatokat tovább vizsgálva a következőkben a rövid távú memóriát és fonológiai komponenseit mutatjuk be.

Rövid távú memória
Az információnak a rövid távú memóriába való bekerülését a szenzoros emléktárba való jutás előzi meg, mely párhuzamosan működik az észleléssel, s az információt néhány másodpercig képes megtartani. A következő állomás a rövid távú memória, melynek tárolóképessége átmeneti: az információ itt néhány másodperctől 5–10 percig érhető el. Legjellemzőbb tulajdonsága az állandó változás és frissülés, hiszen kapacitása korlátozott. A munkamemória abban tér el a rövid távú memóriától, hogy nemcsak „passzívan” tárolja az információt, hanem manipulálja is (Baddeley 1986, 2003). A munkamemória÷modell egyik fő komponense a központi végrehajtó, mely lehetővé teszi a tudat számára az eltérő reprezentációkhoz való hozzáférést, manipulálja és fenntartja az információt a kognitív feladathelyzetekben (pl.következtetés, nyelvi megértés, problémamegoldás), és interakcióba hoz egymástól független információkat (1. ábra). A központi végrehajtó egy modalitás÷független
rendszer. Fokozott használatára akkor kerül sor, amikor a megismerő rendszert intenzívebben terhelő feladattal kerülünk szembe. Összeköttetést biztosít a munkamemória÷alrendszerek és a hosszú távú memória között. A munkamemória két perifériás alrendszere: a) a fonológiai vagy artikulációs hurok, mely a beszédszerű információkért felelős (fonológiai rövid távú emlékezet), és b) a téri÷vizuális vázlattömb (téri vizuális rövid távú emlékezet).

A verbális munkamemória és a fonológiai rövid távú emlékezet
A verbális munkamemória olyan átmeneti emlékezeti rendszer, mely beszédszerű információkat tárol rövid ideig, közben frissít, s melynek a megismerési funkciók működésében is jelentős szerepe van (vö. Baddeley 2003; Racsmány et al. 2005). Verbális munkamemórián tehát azokat a verbális alapú munkamemória÷folyamatokat fogjuk érteni, melyeknél a tárolás mellett az információ manipulálására is szükség van, azaz a fonológiai hurok és a központi végrehajtó együttesét érintik (vö. Gathercole 1999; Janacsek et al. 2009). Kapacitását tekintve ez az emlékezeti rendszer jelentős egyéni különbségeket mutathat. Deficitjei elsősorban azokban a megosztott figyelmi feladatokban válnak nyilvánvalóvá, amelyekben a betegnek két dolgot kell egyszerre végrehajtania nagyon rövid idő (kevesebb mint 60 másodperc) alatt, így például a hallásimondatterjedelem÷tesztben (vö. Janacsek et al. 2009). A fonológiai rövid távú emlékezet (fonológiai hurok, fonológiai RTM) egy beszédalapú átmeneti tároló. A központi végrehajtót csak kismértékben terheli (Németh– Pléh 2001; Racsmány et al. 2005). Két alrendszer építi fel. Az egyik egy passzív fonológiai bemeneti tár, egy rövid idejű tároló, ún. belső fül, amely 2÷3 másodpercig képes megőrizni a hallott információt. A másik egy aktív artikulációs ismétlő, frissítő kontrollfolyamat, azaz egy belső hang. Az artikulációs kontrollfolyamat segít a vizuálisan érkező írott input fonológiai kóddá alakításában, mely azután szintén bekerülhet a fonológiai kimeneti tárba (2. ábra). A fonológiai RTM tárolórészének neuroanatómiai alapját a Brodmann 40, a szubvokális ismétlő rendszerét pedig a Brodmann 6 és 44 területek adják, melyből utóbbi a Broca÷területtel tűnik kapcsolatban állónak.

Rövid távú memória

A pillanatnyi, néhány percre megjegyezendő információk tárháza a rövid távú memória. Számtalan gyakorlat létezik, mellyel karban tarthatjuk és tréningezhetjük a memória egyes szegmenseit. A rövid távú memória edzésének egyik legjobb módszere, ha számsorokat 3-4 számjegyből álló tagokra osztjuk és így memorizáljuk őket! Megéri, hiszen a memória folyamatosan működésben van, így fontos, hogy módszeresen odafigyeljünk rá és edzésben tartsuk a megfelelő működés érdekében!

forrás: Hoffmann Ildikó - Németh Dezső - Irinyi Tamás - Pákáski Magdolna - Kálmán János: Verbális munkamemória és a fonológiai rövid távú emlékezet működése Alzheimer-kórban

Találtam egy elég komoly szakkönyvet a memóriával kapcsolatosan. Ha ezt a bejegyzést elolvasod, rendeződnek a memóriához kapcsolódó fogalmak:

Az emlékezet klinikai vizsgálatával kapcsolatos fontosabb kérdések:az emlékezet vizsgálata mindig egy szélesebb körű kognitív vizsgálat része kell, hogy legyen!

• Mi a páciens intellektuális működésének általános szintje?
• Mi volt a premorbid működés valószínűsíthető szintje?
• Organikus hátterű-e a memória deficit?
• Van-e különbség a felidézési és felismeréses feladatokban  nyújtott teljesítmények között?
• Van-e különbség a verbális és vizuális memória képességek között?
• Milyen mértékben tulajdoníthatók a memória zavarok más tényezőknek?
– Kognitív: pl. nyelvi, perceptuális, figyelmi zavarok
– Érzelmi-motivációs: pl. depresszió, szorongás, stb.
– Egyéb: pl. gyógyszeres kezelés
• Hogyan hasonlíthatók össze a páciens eredményei az általános populációéval (hasonló életkor, iskolai végzettség, nem, stb.)

Az emlékezet fogalmi rendszere
Memória: a külső világból és saját tapasztalatainkból származó információk elsajátítása és megtartása.
Tanulás és memória: együtt járó folyamatok, a tanulás emlékezést is igényel egyben illetve az emlékezés gyakran feltételez tanulást is.
A memória hipotetikus szakaszai: Kódolás, Tárolás, Előhívás (felidézés, felismerés)

Az emlékezet „fogalmi rendszere”
Hányféle emlékezet létezik?
• RÖVID TÁVÚ vs. HOSSZÚ TÁVÚ
• EPIZODIKUS vs SZEMANTIKUS
• EXPLICIT vs IMPLICIT
• Szenzoros memória, deklaratív vs procedurális memória, verbális vs téri-és vizuális memória, stb.

Amnézia: többféle felosztás létezik:
• Lokalizáció szerint: pl. Frontális vs. Temporális – Probléma: a sérülés heterogenitása
• Orvosi betegségcsoport szerint: pl. Korsakoff szindróma – Probléma: a deficitek heterogenitása, diagnosztikai tévedés
• Funkció szerint: pl. RTM vs. HTM; Anterográd vs Retrográd – Probléma: a deficit pontos felmérése, meglévő modellekre épít
Epizodikus emlékezet-neuropszichológia
• Kétoldali nagykiterjedésű hippokampusz-amygdalarhinális kortex léziók súlyos antero-retrográd amnéziát okozhatnak
• A körülírt hippokampális C1 régiók léziója jelentős anterográd amnéziát okozhatnak
• A Korsakoff szindrómás páciensek, a köztiagy, mediális thalamusz diffúz sérülésével- változó amnéziás tünetek
• Alzheimer betegek elsődlegesen a mediális temporális lebeny sérülésével, korai amnéziás tünetek
• Frontális sérült páciensek – konfabuláció, magas interferencia érzékenység és forrás amnézia tünetei

Kódolás, tárolás, előhívás:
A kódolási funkciókat számos agyi régió látja el az agyban (fMRI)
Képek előhívása: elsősorban jobb prefrontális kortex + kétoldali parahippokampális kortex
Szavak előhívás: bal prefrontális kéreg + bal parahippokampális kéreg
Konszolidációs folyamat: hippokampuszban de a hosszú távú tárolás már a kortexben történik.
 

A szemantikus emlékezet:
• Tényekre, általános tudásra, szó jelentésre vonatkozó memória
• Nem kontextuális: független az információ kódolásának helyétől és időpontjától
• Tesztek: – Tárgymegnevezés:  Pl. „Mi ez?”
• Szemantikus döntés: – „Melyik alsó kép illik a legjobban a felső képhez?”
Szemantikus emlékezet-neuropszichológia
• Modalitás-specifikus vizuális agnózia bal oldali temporális sérülés esetén
• Kategória-specifikus, amodális agnózia bal mediális/középső temporális sérülés esetén (pl. élő-élettelen)
– A kategória hatások vizuális vagy funkcionális információt tükröznek?
• A temporális pólus léziók személymegnevezési deficitet okoznak; a bal oldali középső alsó temporális sérülés az állatok megevezésében, míg a bal hátsó alsó temporális sérülés az eszközök megnevezésében okoz deficitet
• Szemantikus demencia: elülső/ alsó temporális atrófia esetén fokozatos csökkenés az általános tudásban Az explicit memória neurális hálózatai

Munkamemória-neuropszichológia:
 • Auditív-verbális megtartási deficit bal szupramarginális/ alsó parietális léziók esetén
• Téri-vizuális megtartási deficit jobb alsó parietális sérülés esetén
• Frontális páciensek zavara az információ manipulációjában: – Pl. kártyaszortírozás
• Életkorhoz kötött munkamemória deficitek a fronto-sztriatális hanyatlás esetén:
• Modalitás-specifikus passzív tárolás a hátsó parietális/temporális kortexben
• Exekutív zavarok


Priming-neuropszichológia:
• Medio-temporális sérült amnéziások ÉP perceptuális és konceptuális priming !
• Huntington páciensek (sérült bazális ganglionok) ÉP priming
• Alzheimer páciensek (diffúz temporális lebeny sérüléssel) ÉP perceptuális priming de SÉRÜLT konceptuális priming
• Jobb oldali okcipitális léziósoknál HIÁNYZÓ perceptuális priming de ÉP konceptuális priming


Klasszikus kondicionálás:
 • Változás a kondicionált ingerre adott reakcióidőben ismételt kondicionált-reflex inger
párosítást követően. Pl.:
– Levegő fújás szembe – pislogás reflex
– Társítás: hanginger a fülbe – levegő a szembe
– Eredmény: hanginger a fülbe- pislogási reflex
– Félelem kondicionálása: sérül amygdala sérülés esetén

Amnesztikus szindróma:
 • Fokális retrográd amnézia
• A rövid távú emlékezet zavarai
• A szemantikus emlékezet zavarai
• Készségek tanulásának/procedurális emlékezet zavarai
• A frontális lebeny sérüléséhez kapcsolódó memória zavarok
• Neuro-degeneratív zavarokhoz társuló memória deficitek
• Időskori memória zavarok
• Pszichiátriai kórképekhez társuló memória deficitek
• Pszichogén amnézia/ Konfabuláció

A memória zavarai

Néha valami a nyelvünk hegyén van, mégsem tudjuk kimondani, vagy nem találunk bizonyos tárgyakat a lakásban. A memória néha bizony csalafinta játékot űz velünk. Nem kell minden apró jelnél kétségbe esnünk, de fontos figyelemmel kísérünk a memória megfelelő működését. Tesztelhetjük magunkat és környezetünk, hiszen a memória karbantartása nagyon fontos, ahhoz, hogy hatékony legyen az elsajátított tananyag, hogy hatékonyak lehessünk munkák és magánéletünk során.

Forrás: Borbély Csaba: A tanulási emlékezési és gondolkodási zavarok diagnosztikája

Hamvas Béla, A babérliget című könyvét lapozgatom éppen. Elég jó kis idézetre bukkantam a művészetről, élményről. Remélem nektek is tetszeni fog:

"Az úgynevezett józan ész a művész számára bosszúság. Nincs értelme annak, hogy a dolgokat úgy ítélje meg, mint egy ingatlanforgalmi ügynök. Ezért az ügynök a józan ész szempontjából mindig reálisabb lesz, de az igazi valóság szempontjából mindig irreális lesz. Az ügynöké a világ, a hatalom, a pénz, a kényelem, a művész pedig ebben a világban teljesen idegen, egyoldalú és bolond. De nincs művészet bolondság nélkül. Sőt produktív élet sincs. Mert most következik a legfontosabb: a művész irrealitása csak látszólag bolondság; valójában ez az igazi realitás. Az ügynök világa csak látszólagosan reális. Hogyan támadt ez a paradoxon? A következőképpen: realitása csak annak van, ami élményszerű. Természetes. Hiszen számunkra egyetlen valóság van és ez saját élményünk. A világ egyéb dolgairól nem tudunk semmit. Az ügynökvilágnak pedig nincsenek élményei. Ez mind csak látszat, ezért hull szét darabokra, ezért olyan, mintha morzsa lenne, vagy homok. A kép, amit az ügynök a világról magában hord, szintén olyan morzsás, formátlan, vagyis nem reális. A világot igazán nem a politikus és a kereskedő ismeri valóságosan, valóságban, úgy, ahogy van, és olyannak, amilyen, hanem a művész. Miért? Mert a művész mint élményt ismeri, mint feszültséget, képet és drámát. A kereskedő világa tele van illúziókkal és feltevésekkel, mert a kereskedő valótlan életet él, mert élménytelen; a művész pedig, mert sorsát az átélésre, vagyis a valóságra építette, mindent lát."

Rumini, a kisegér

"Hallottatok már Pelevárról? Ott található a világ legnagyobb kikötője és a híres bazár. Sehol máshol nem lehet zsugorító meg növesztő port kapni; van itt láthatatlanná tevő kalap, látószelence, a régi pajzsokról, késekről, fegyverekről, kincses ládákról és csodakenőcsökről nem is beszélve.A Szélkirálynő nevű hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén két mindenre elszánt hajósinassal, a két jóbaráttal, Ruminivel és Balikóval. Az út hosszú és veszedelmes, a Szélkirálynő egyik veszélyből a másikba sodródik. Miért félelmetes hírű a Ragacs-tenger? Hogy lehet átkelni a rettegett Sárkány-szoroson? Mit rejt a lakatlan sziget, ahol vízért szállnak partra? És hová tűnt Rumini?

A Szélkirálynő nevű hajó éppen Pelevárba tart, fedélzetén Egérország legkiválóbb matrózaival, Negróval, a szigorú fedélzetmesterrel, Ajtonnyal, a hajószakáccsal, a nagy tudású Cincogi doktorral, és két mindenre elszánt hajósinassal, Ruminivel és Balikóval.

Az út hosszú és veszedelmes, és hogy a baj még nagyobb legyen: a viharos szél a félelmetes hírű Ragacs-tengerre sodorja a Szélkirálynőt. Először vad tengeri szörny támad rájuk, majd a megrongálódott hajóval ismeretlen, a térképen sem jelzett szigeten kényszerülnek kikötni. Mi történik, ha a szigetlakók ellenségnek hiszik őket? Hogy tudnak átkelni a rettegett Sárkány-szoroson? Mit rejt a lakatlan sziget, ahol vízért szállnak partra? És hová tűnt Rumini?"

Ilyen és hasonló izgalmas kérdésekre kapnak választ a kiskamaszok, ha kezükbe veszik a Rumini sorozatok valamelyik könyvét. Berg Judit, a szerző négy gyermek édesanyja, tanári szakon végzett. Első gyermekének születésével kezdett el meséket írni. A könyv főhőse, Rumini a bátor kisegér. Az ő kalandjain keresztül az ifjú olvasó átszeli a hatalmas tengert, szörnyekkel, és csapdákkal találkozik, lakatlan szigeteket fedez fel.

Rumini társasjáték

Bár ezek a történetek gyermekeknek szólnak, az esti mese olvasás közben a szülőket is könnyen magával ragadja az izgalmas fantázia-világ. Ha neked és gyermekednek tetszettek a mesék, mindenképp próbáljátok ki a Rumini társasjátékokat is. A Rumini - Küldetés társasjátékban bőven akad rejtély és vidámság. A lurkók az égtájkocka segítségével tájolhatják be útirányukat, végül varázseszközök segítségével érhetnek célba. Ajánlom a társasjátékot minden szórakozni vágyó gyermeknek és gyermeklelkű felnőttnek is egyaránt.

A társasjáték jó hatással van egyébként a gyermekek iskolai teljesítményére is. Egyrészt nagyszerűen fejleszti a gyermekek logikai készségét, mivel a célba éréshez egy önálló stratégiát kell kitalálniuk. Másrészt a társasjáték az emlékezőtehetségre is nagyszerű hatással van, hiszen a bábuk helyzetét folyamatosan nyomon kell követni. Szóval, ha szeretnétek átélni az izgalmas kalandokat, miközben gyermekeid játszva tanulnak, vágjatok bele ebbe a csodákkal teli utazásba.

forrás: Berg Judit: Rumini