Elfogadom a gyógyulásomat. Ráébredni arra, hogy kik vagyunk, kivé válunk, mindig igen felemelő érzés, főként, ha a magunkról és másokról tett felfedezések pozitív jellegűek. De mi a helyzet akkor, amikor az útkeresés során – bármilyen irányú legyen is az - saját személyiségünk rejtett oldalaira derül fény, és esetleg különböző bajokkal, kínzó rosszullétekkel vagy olyan betegségekkel kell szembesülnünk, amelyekre ráadásul különösen hajlamosak is vagyunk?

Hát éppen ez történt velem az elmúlt két év során. Rosszul kezelt érzelmeim miatt hirtelen megbetegedtem, majd megtanultam, hogyan kell újra harmóniát teremteni a bennem örvénylő érzelmek között. Visszanyertem öngyógyító képességemet, és úrrá lettem azokon a betegségeken, amelyeket én magam hatalmaztam fel arra, hogy Testem Templomán zsarnokként uralkodjanak. Természetesen az egészségemmel szemben felvállalt felelősség egy rendkívül hosszú, önvizsgálatot igénylő folyamat eredménye, amelynek kapcsán újra meg kellett kérdőjeleznem saját értékeimet. Ez főként azzal a felismeréssel járt együtt, hogy bizonyos lettem abban, igenis meggyógyíthatom saját magamat.  

Mindnyájan voltunk már életünk során legalább egyszer „betegek". A minket vagy a hozzánk közel álló személyt érintő probléma „kihámozása" sokszor arra késztethet bennünket, hogy kicsit másképp lássuk a dolgokat. (Mégpedig úgy, hogy megpróbáljuk a betegséget pozitív módon szemlélni, és nem hagyjuk, hogy a rossz, negatív érzés, amit bennünk kelt, eluralkodjon rajtunk.) így az egészségügyi problémáknak nem áldozataivá, hanem külső szemlélőivé, megfigyelőivé válunk.

A Lelki eredetű betegségek lexikona különleges alternatívát mutat, kiegészítve a hagyományos orvoslást és a természetgyógyászat számos módszerét, nem utolsósorban pedig nélkülözhetetlen a test, a lélek és a szív gyógyulásának elérésében, hiszen az igazi gyógyulás csak szívvel és szeretettel mehet végbe.

Eddigi ismereteim és tapasztalataim alapján például teljességgel lehetetlen, hogy egy cukorbetegségben szenvedő ember lelke legmélyén ne érezne szomorúságot vagy keserűséget egy korábban megélt élethelyzettel kapcsolatban. Lehetetlen, hogy egy ízületi gyulladástól szenvedő ne kritizálná állandóan önmagát vagy másokat, a májproblémákkal küszködő pedig mindig haragot, félelmet érez magával vagy másokkal szemben. „Amikor betegségeket próbálsz megfejteni, úgy ügyeskedsz, hogy ez mindenkinél működjön" vagy „De hát mindnyájunk érez haragot, félelmet, fájdalmat vagy mellőzést"- vágták sokszor a fejemhez. Erre azt válaszolom, hogy mindenki másképpen reagál az őt ért hatásokra. Vegyünk egy példát a saját életemből. Tizenkét gyermekes családban nőttem fel, alkoholista apával, depressziós anyával. Nekem és a testvéreimnek, bár ugyanazoktól a szülőktől származunk, más-más betegségeink voltak, annak függvényében, hogyan éltük meg a dolgokat és hogyan interpretáltuk a szüleinkhez fűződő viszonyunkat. Miért is van ez így? Azért, mert mindnyájan különbözőek vagyunk, és saját életutunk során más és más felismerésekre van szükségünk. így például a mellőzöttség, elhanyagoltság érzése az egyik embernél betegséget kiváltó ok lesz, a másiknál azonban nem. Mindez attól függ, hogy mennyire érezzük magunkat érzelmileg érintettnek az adott dologban, akár tudatában vagyunk ennek, akár tudat alatt munkálnak ezek az erők. Ha az érzelmi stressz elég nagy és hosszan tartó, akkor átalakul biológiai stresszé, amely betegség formájában manifesztálódik.

A világ mostanra sokat változott, ezért fontos, hogy nyitottak maradjunk az új ötletekre és gondolatokra, amelyek számos probléma forradalmi megoldását adhatják. Sok amerikai és európai foglalkozott már az érzelmek és gondolatok, valamint a betegségek kapcsolatával, így a kutatások lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megismerjük ezt a területet.

Előadásaim során mindig elmondom, hogy én éppen annyira vagyok racionális beállítottságú, mint amennyire fejlettek intuitív képességeim, és életem egyik legnagyobb kihívása volt e két dolog összeegyeztetése magamban. Villamosmérnöki képesítésem arra késztetett, hogy konkretizáljam a dolgok logikus és racionális mivoltát. A fizika megtanított arra, hogy egy ok mindig kivált egy reális okozatot. Ezt az ok-okozati törvényt meg tudtam feleltetni az érzelmek és a gondolatok világában is, bár ezek kevésbé kézzelfoghatók, mint a fizikai jelenségek. De vajon igaz-e így ez az állítás? Hiszen például az elektronikában olyan dologgal foglalkozunk, amit élő ember még sosem látott: az árammal. Vagy gondoljunk csak a hőre, fényre vagy az elektromágneses indukcióra. Hasonlóan, érzelmeink és gondolataink a szó szoros értelmében szintén nem anyagi, fizikai jellegűek, azonban lehetnek fizikai következményeik betegségek vagy egészségügyi problémák formájában. Éppen ezért ennek a könyvnek az egyik célja az, hogy rámutasson: a láthatatlan érzelmekhez és gondolatokhoz hozzátartozik egy nagyon is fizikai jellegű, mérhető reakció, mely igen gyakran betegség formájában jelentkezik. Mérhető- e vajon a düh? Természetesen nem, viszont a lázunkat meg tudjuk mérni. Mérhető-e az az érzés, hogy mindenért meg kell küzdeni, amit el akarunk érni az életben? Nem, de a kevés vörösvérsejtet számszerűvé lehet tenni, amikor vérszegénységben szenvedünk. Megmérhetjük-e azt a tényt, hogy nincs túl sok öröm az életünkben? Nem, de tudomásul vehetjük, hogy a koleszterinszintünk már megint túl magas. Akkor hát, ha felismerjük, hogy milyen érzelmek és gondolatok váltották ki az ilyen vagy olyan jellegű egészségügyi problémákat, lehetséges-e az, hogy megváltoztatva érzelmi hozzáállásunkat, gondolatainkat, visszanyerjük a tökéletes egészséget? Merem állítani, hogy igen.

forrás: Jacques Martel - Lelki eredetű betegségek lexikona

Nagyon megörült szándékomnak, és megnyugtatott, hogy csak előnyünkre válna, hiszen így még jobban megtanulhatjuk egymás jelzéseit. Elérkezett az idő, hogy a kiképzett kutyák gazdára leljenek. A kiválasztásnál figyelembe vették sportolási ambíciómat, és Filipet kaptam. Temperamentumos kutya; szereti a kihívásokat. Már az átadás előtt elkezdtük vele és Erzsikével (Filip nevelőszülőjével) az agility alapjainak elsajátítását. Ez a kutyás sport leginkább a lovas díjugratásra emlékeztet. Mérleghintán, palánkon, kúszó alagúton és szlalomban kell végigvezetni a kutyát. Minél gyorsabban, a lehető legkevesebb hibával.

Amikor felhangzik a rajtjel, elindítom négylábú társamat és ráirányítom az akadályokra. Mivel a kutya fürgén szedi a lábát, hamar utolér, és nem sokára már csak a „hátát” látom. Megpróbálom követni – már amennyire képes vagyok rá. Ilyenkor meg kell osztani a figyelmemet, mert az előttem lévő akadályokat is kerülgetnem kell. Megesett már, hogy nagy igyekezetemben felborítottam egyiket-másikat. Ha van rá lehetőségem, akkor a zónaakadály előtt megállítom, és szinte testközelből vezetem rá a palánkra, a pallóra és a hintára.

Sokáig fel sem vetődött bennem a kérdés, hogy hányan űzhetik még ezt a sportot a nagyvilágban kerekes székesek? Aztán fordult a kocka, és érdeklődni kezdtem. A legtöbben az Egyesült Államokban vannak, de Franciaországban és Németországban is népszerű az agility. 2002-ben Gyulán rendezik meg a III. Keverék Agilitybajnokságot. A szervezők úgy gondolták, hogy életre hívják a Paragility kupát is. Felkértek, hogy segítsem munkájukat. Nagy örömmel vállaltam el a feladatot, hiszen nálunk ilyen verseny még nem volt. Jó lehetőség lesz ez a viadal arra, hogy hozzám hasonló adottságú versenyzőkkel mérhessem össze tudásomat. Érthető módon az, hogy saját közegemben versenyezhetek, óriási inspiráló erővel hat rám. A sport nagyban hozzásegített ahhoz, hogy megbékéljek egészségi állapotommal.

Azt hiszem, ha nem győződöm meg előtte saját szememmel arról, hogy kerekesszékbe kényszerülve is lehet tartalmas életet élni, akkor belőlem is könnyen válhatott volna megkeseredett ember. Betegségem ama szakaszában, amikor a mozgás már nehezemre esett, alig mozdultam ki a házból. Ha pedig mégis kimerészkedtem, az emberek jól megbámultak ugyan, de szó nélkül mentek el mellettem. Talán nem akartak megbántani a kérdéseikkel? Nem vagyok kezdeményező típus, ezért egyre többet kuksoltam otthon.

Miután megkaptam Filipet, minden megváltozott körülöttem. A kutya láttán szóra nyílt az addig némának tűnő emberek szája. Beszélgetünk, és ebből olyan ismereteket kapnak, ami jótékonyan hat mindannyiunkra. A mai napig meglep, mennyire megváltozott minden. Filip három és fél éves, belga juhász kan. Imádja a teniszlabdát. Ha tehetné, egész nap csak futna utána, és hozná vissza az ölembe.

Már nem próbáltam görcseimmel birkózva kiülni a kerekes székbe, hogy eljussak az ágytól a csörgő mobilhoz (amit mindig rossz helyen hagyok). Nem kellett segítséget kérnem akkor sem, ha az asztalon felejtettem a tv távirányítóját, vagy ha fáztam, és takarót kívántam volna magamra húzni. A segítségemre sietett akkor is, ha a fürdőkádban jutott eszembe, hogy nem érem el a három méterre lévő törülközőt. Mellettem termett akkor is, ha elgurult mellőlem a kerekes szék, amikor az ágyra csusszantam, és akkor is, ha nem tudtam felvenni az elgurult aprópénzt vagy a leejtett kulcsot.

Hétvégén edzésekre, versenyekre járunk. De nem unatkozunk a többi napon sem. Heti rendszerességgel járnak hozzánk kutatók az ELTE etológia tanszékéről. Azt tanulmányozzák, hogyan működik a kutya elméje. Filipnél is a problémamegoldó képesség érdekli őket.

Az egyik kísérlet roppant érdekes volt. A mobilt kellett elhozatnom Filippel. Átmentem egy másik szobába, és onnan kértem a telefont. A kísérletvezető azonban látványosan zsebre vágta a készüléket, úgyhogy a kutya nem tudott megfelelni óhajomnak. A megelőző kísérletekben mindig a helyén volt a mobil, ezért könnyen és gyorsan hozta. Most eleinte bökdöséssel jelezte az etológusnak, hogy nagy szüksége lenne az elvett tárgyra – nem kapta meg. Berohant hozzám, és kérdően nézett. Továbbra is ragaszkodtam a telefonhoz.

Erre kiszaladt és „üzletet kötött” a kutatóval. Bevitt neki egy, a közelben fellelt tárgyat, és cserébe megkapta a telefont. Boldogan rohant hozzám, szájában a mobillal. A kísérlet elején a kutatók úgy állapodtak meg, hogy a kísérletvezető átadja a mobilt Filipnek, mihelyst a kutya valami jellegzetes, újszerű viselkedést produkál – erre a csereberére azonban egyáltalán nem számítottak; ilyesmire sohasem tanítottuk.

Hasonló viselkedést korábban csak emberszabású majmoknál figyeltek meg. Feladatul kaptam az etológusoktól, hogy vezessek naplót Filip viselkedéséről. Nagyon jó érzés, hogy én is segíthetek másoknak. Filip naplója címmel rendszeresen írok a Nemzetközi Kutya Magazinba: a kutya szemszögéből adok hírt kalandjainkról.

Másfajta elfoglaltságot is szerzett nekem Filip: a Kutyával az Emberért Alapítvány munkatársaival rendezvényekre járunk, és bemutatót tartunk a mozgássérülteknek. Fontosnak tartom ugyanis, hogy minél több sorstársam ismerkedjen meg ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Az elmúlt évek alatt Filip szinte észrevétlenül megváltoztatta az életemet. Új kapukat nyitott a világra. Önállóságot adott nekem, emellett új kapcsolatokat, életkedvet és a sport lehetőségét. Újságírók szavazatai alapján Magyarországon a 2000. év kutyája Filip lett. Az elveszettnek hitt, gyermekkori álmom is valóra vált általa. Sőt…

Amikor már nem segít a mozgásfejlesztés

Az előbbi történetből sokat tanulhatunk. Ez a fiatalember elfogadta a kerekesszékes életet, és jelenleg sokkal boldogabban és aktívabban él, mint sokan mások. Az ő esetében sajnos már nem segített a mozgásfejlesztés, csak a szeretet, a tenni akarás és mások pozitív hozzáállása.

A mozgásfejlesztés akkor lehet még pozitív hatással, ha a sérülés nem visszafordíthatatlan. Ilyen lehet számos rehabilitáció, vagy éppen a kisgyermekek mozgásfejlesztése.

Tehát hol a gyógyítás? Pszichoterápiát nagyon nehéz tanítani, mert ahogy én végigéltem ezt a dolgot, az intuíciónak van nagy lényege, nem pedig valami technikának. Az intuíciónak az a lényege, hogy az intuíció meg- érzi az egészet. Tehát nem részleteket néz, hanem valahogy, amikor valakivel vagyok, az intuíció megengedi, hogy befogadjam őt egészen.

Abban a pillanatban, amikor az egészről beszélek, és nem részletekrőll, akkor a szeretetről beszélek. Nem vágyról, hanem szeretetrőll. Ez egy nagyon fontos különbség. Mindenki tudja, hogy mi az a vágy, mondjuk, ha az ember éhes, az egy vágy. A vágy az, amikor valamit akarunk.

A szeretetnek semmi köze nincs a vágyhoz. Sokféleképpen meg lehet határozni a szeretetet, és meg is fogom majd tenni. De az egyik legjobb meghatározása az, hogy a szeretet semmire nem vá- gyik. A szeretet a szeret˝onek a vágya arra, hogy a má- sik életét könnyebbé és gazdagabbá tegye, olyan módon, ahogy a másik óhajtja. Nem ahogy én.

Ha téged szeretlek, úgy kell szeretni téged, ahogy te akarod azt, nem ahogy én. Már csak ezzel a definícióval is gondolkozzatok egy pillanatra el azon, hogy az anyátok és az apátok szeretett-e titeket. Nagyon nehéz azt mondani, hogy az én anyám soha nem szeretett engem. Ezt az egy mondatot nagyon nehéz kimondani. Néha azért, mert nem igaz, és az én anyám szeretett, öt percre, tíz percre, két hétig, tehát néha, de nagyon sokszor bizony nem. Nagyon sokszor a szüleink éhes emberek voltak, akik úgy hízlaltak minket, ahogy éppen nekik tetszett, úgy, hogy később megegyenek. A Jancsi és Juliska egy nagyon jó történet. Sokan csak úgy tudtunk megmenekülni, hogy olyan csontokat mutattunk nekik, hogy nehogy megegyenek.

Amíg valakit szeretek, addig egészben elfogadom, addig örömöt lelek benne úgy, ahogy ˝o van. Abban a pillanatban, amikor valakit kritizálok, már nem szeretem azt az embert. Ha kritizálok valakit, miért így, miért úgy csinál valamit, az már bánt, akkor már faragom őt.

Csak akkor mondhatod azt, hogy szeretlek, ha valóban teljes és nagy örömöt találsz a másikban úgy, ahogy a másik éppen van. Tehát elfogadni a másikat egészben úgy, ahogy van. Abban a pillanatban, amikor egy részletet nézünk meg, abban a pillanatban szeretetről már szó sem lehet. Ha valakit nagyon szeretsz, és el vagy ragadtatva tőle, hogy már megijeszt, hogy menyire szereted, és nem akarod szeretni, akkor csak azt kell csinálni, hogy nézzél rá egy részletére, és abban a pillanatban már nem fogod szeretni. Tehát ha szereted az arcát, akkor nézd meg a bőrét, és ott van egy pattanás, akkor nézd a pattanást, és akkor már utálni fogod.

És ez az agynak, a két féltekének egy váltása. Mert a bal félteke, az mindig a részleteket nézi, az a fákat nézi az erdőben. A jobb félteke nem látja a fákat, az csak az erdőt látja. A jobb félteke az, ami megengedi nekünk, hogy legyen intuíciónk, és hogy szeressünk, a bal félteke pedig elrontja ezt a szeretetet, mert darabokra bontja az egészet.

A pszichológia, mint gondolom kitanultátok, és a pszichiátria, az mind balféltekei dolog, és a jobb félteke, az teljesen el van hanyagolva. De egy páciens, aki boldogtalan a világban, az nem azért jön, hogy analizálják a bal féltekével, hanem, hogy valaki végre először talán az életben elfogadja és szeresse.

Abban a pillanatban, amikor valaki elfogad minket, abban a pillanatban úgy tudunk nőni magunkban, akik mi vagyunk, hogy ne kelljen állandóan küzdeni azok ellen az erők ellen, amik ránk hatnak, hogy így kell lenni, úgy kell lenni, ezt kell csinálni, azt kell csinálni. És még egyszer azt mondom, hogy mindenki azt akarja, hogy színészkedjél. És egy jó terapeuta, amiből sajnos nagyon kevés van a világon, abban segít, és bátorít, hogy hagyjuk a színházat, nem kell azt játszani, nem kell alakítani azt a karaktert, amit a társadalom, a szüleid, a tanítóid mondanak, és hogy a világ elég gazdag és szeretettel teli ahhoz, hogyha te önmagad leszel, akkor sem leszel egy darab szar.

forrás: Feldmár András: Az élmények szabadsága

„A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. A következőkben beszédkészség fejlesztés feladatokat, példákat és gyakorlatokat láthatunk.

Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévõ idõszakára kell elkészíteni, feltéve, hogy a fejlesztési évbõl legalább hat hónap még hátra van. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell a gyermek állapotától függõen az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztõ terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait.

Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértõi és rehabilitációs bizottságnak. Abban az esetben, ha nem kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, a korai fejlesztést és gondozást végzõ vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített munkaterve alapján folyik a korai fejlesztés és gondozás.

Kommunikáció - beszédkészség fejlesztés

Cél:

a beszédkedv felkeltése, hallási figyelem fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, passzív szókincs bõvítése, a beszéd- és nagymozgások összekapcsolása  

Feladatok:

Hangkeltés tárgyak segítségével, és hangadásra való késztetés.

A hangforrás irányának keresése.

Hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése, a beszédszervek passzív tornáztatása.

A masszírozás megtanítása a szülõnek.

Darabos étel fogak közé, illetve a fog és az orca közé helyezése (nyelvmozgásokra késztetés). Rágó mozgásokra, szájnyitás és -zárás utánzására való bíztatás.

A felnõtt mozgásának a gyermek kezével (arcra tett kéz), tapintás útján való érzékeltetése. Zárt és nyílt magánhangzók ejtésére való késztetés az ajakmozgások segítésével, a gyermek meglévõ hangjainak utánzása.

Ajakgyakorlatok: puszi, tátogás, berregés, ajkak széthúzása és csücsörítése. Nyelvgyakorlatok: nyelv kidugása és behúzása, kanálról, száj szélérõl pépes étel lenyalogatása, csettintés a nyelvvel.

Légzõgyakorlatok: fújás, szívás szájon és orron keresztül.

A passzív szókincs bõvítése (pl. igék, helyhatározószók, térbeli és idõbeli viszonyt kifejezõ szavak, minõségek, tulajdonságok körében).

A gyermek meglévõ hangjainak, illetve hangkapcsolatainak tárgyhoz, jelenséghez való kapcsolása, új hangok, illetve hangkapcsolatok kialakítása (pl. állatok hangjai), késõbb hangok, illetve hangkapcsolatok képekhez való kapcsolása, beszéd nagymozgással való összekapcsolása.

Ritmusfejlesztés:

Módszerek:

motiváció, bemutatás, együttcselekvés, utánzás, szóbeli irányítás mellett történõ önálló cselekedtetés, ellenõrzés, értékelés

Eszközök:

hangkeltõ játékok és állatok, bábok, csörgõk, dobok, ütõs-, dallam- és fúvós hangszerek, gyertya, tollpihe, papírforgó, szappanbuborék-fújó, ping-pong labda, szívószál, tárgyakat, cselekvést, jelenségeket ábrázoló képek, énekek, mondókák, tükör

Fejlesztés - beszédkészség fejlesztés kisgyermek korban

Az előzőekben olvashattuk, hogy milyen gyakorlatokat lehet bevetni gyermekkorban a fejlesztésben. Nagyon fontos, ha gyermekünk elmarad kortársaitól, mindenképpen vigyük szakemberhez. A szakember nagyon sokat tud segíteni a kisgyermeknek, hiszen ismeri a diagnosztikus módszereket és számos feladatot tud adni. Fejlesztendő területek lehetnek: figyelem fejlesztés, memóriafejlesztés, beszédkészség fejlesztés.

forrás: Nagyné Dr. Réz Ilona: Egyéni fejlesztési tervek gyűjteménye

Az elhízás kezelésében alapvető szerepet játszik a mozgásterápia. Jelentősége nem csak az, hogy segítségével fokozható a kalória bevitel megszorításával elérhető testtömeg vesztés, hanem az is, hogy az általános egészégi állapotra is kedvező hatást gyakorol. Mindezek mellett számos bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy „dózis-hatás” összefüggés áll fenn a fizikai aktivitás mennyisége és a testtömegcsökkenés mértéke között is. Amennyiben nem korlátozzuk (azonos kalória-bevitel mellett) a bevitt kalóriákat, akkor a fogyás érdekében a mozgásmennyiség kifejezett fokozása szükséges.

Ez azt jelenti, hogy minimum 26 kcal/testtömegkg/hét mozgásmennyiség, vagy ennél is több kell a legalább 5%-os fogyás elérésére. Kevesebb mozgással értelemszerűen kevesebb a leadható kilók száma is. Azonban bármilyen fogyókúráról is legyen szó, alapvető szerepe van a diétának is, mert ennek hiányában a fizikai aktivitás növelése sem hozza a várt eredményt. Ezért, ha jelentős (>5%) testtömegcsökkenést kívánunk elérni, akkor diétás intervenció is szükséges.

A visszahízás megelőzésében nagy szerepe van a megfelelően megtervezett mozgásmennyiségnek is, bár kizárólagos szerepe korlátozott. A visszahízás hosszú távú megelőzésére (6 hónapon túl) naponta legalább 60 percet kell sétálni, vagy 30 percet kell kocogni, amely kb. 4,4 kcal/kg napi energia leadást jelent. A visszahízás hosszú távú megelőzésére alkalmazott mozgásterápiára is érvényes a „minél több, annál jobb” elv, azonban fokozhatjuk a sikert, ha a bevitt kalóriákat is szoros ellenőrzés alatt tartjuk.

Fontos kérdés az is, hogy túlsúlyban vagy elhízásban végzett fizikai aktivitás jár-e bármilyen pozitív hatással jár az egészségi állapotra. Számos bizonyíték szól amellett, hogy túlsúlyban és elhízásban a megfelelő mennyiségű mozgás hatására (fogyás nélkül is) - a normál súlyúakhoz hasonlóan – számos járulékos egészségi előny jelentkezik. Több vizsgálat igazolta, hogy ebben az esetben csökken az összmortalitás, továbbá a koronária betegségek, a hypertonia, a 2-es típusú diabetes mellitus, a vastagbélrák és az emlőrák gyakorisága. Ha a mozgásmennyiség fokozásához még fogyás is járul, akkor a fenti előnyös hatások még kifejezettebben jelentkeznek.

Túlsúlyban és elhízásban egyaránt „dózis-hatás” összefüggés mutatható ki a fizikai aktivitás mértéke, illetve az össz-zsír-, valamint az abdominalis zsírmennyiség csökkenése között. A kalória-bevitel korlátozása nélkül a 13-26 MET-óra/hét mennyiségű fizikai aktivitás kell a metabolikus paraméterek javulásához, illetve az össz-zsír és az abdominalis zsír mennyiség mérséklődéséhez. A 13 MET-óra aktivitás megfelel heti 150 perc 5,4 km/h sebességgel végzett gyaloglásnak vagy heti 75 perc 8 km/h sebességű kocogásnak. Ennél nagyobb mértékű fizikai aktivitással (42 MET-óra/hét) - még testtömegcsökkenés nélkül is - 3-4x nagyobb abdominalis zsírcsökkenés érhető el. A MOMOT ajánlása szerint minimum 150/perc/hét mozgásmennyiség szükséges úgy, hogy fizikai aktivitás a hét legtöbb napján történjék. Az egyes mozgásmennyiségek időtartama ne legyen kevesebb, mint 10 perc.

A fizikai aktivitás megtervezésekor fontos ennek fokozatos és egyénre szabott bevezetése. Kardiovaszkuláris vagy egyéb krónikus betegségben szenvedőknél - ha a sétánál kifejezettebb fizikai aktivitást szeretnénk előírni - fel kell mérni a beteg terhelhetőségét, illetve a mozgást korlátozó és esetleg sérülésveszélyt okozó kísérő betegségeket.

Testmozgás - ami olvasztja a zsírt

Zsírolvasztó testmozgás az aerob edzés, ennek az a lényege, hogy oda kell figyelnünk a pulzusunkra. Tehát nyugalmi pulzusunk +50-70%-ával kell edzenünk.

Zsírégető testmozgás: kocogás, túrázás, bringázás, úszás hosszú távon, kardió gépek.

forrás: forrás: Szerkesztette: Dr. Simonyi Gábor Dr. Pados Gyula Dr. Bedros J. Róbert: Az elhízás kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei

Alvás-ébrenléti ciklus: Emlős-madár esetében van, leginkább EEG alapján definiálják. Alvás alatt a szervezet másként reagál külső ingerekre. Agysejtek nem hallgatnak el, de kisülési mintázatuk változik. Alvás és ébrenlét kialakításáért különböző agyi struktúrák felelősek. Alvás-ébrenléti ciklus létrejötte: endogén ritmusszabályozók: tobozmirigy homeosztatikus szabályozás: hosszabb ébrenlét, nagyobb alvás iránti igény alvási igény: faji jellemző: nappali-éjszakai aktivitás pár órás illetve egybefüggő hosszabb alvás ember 4-12 óra között.

Alvási-ébrenléti ritmus ontogenezise: Újszülöttek: rövid alvási és ébrenlét periódusok, az alvás tartama 17-18 óra. Gyermekkor: Alvástartam fokozatosan csökken, 10-12 órára 3-5 éves korra kialakul a diurnális mintázat, az alvás egyre inkább egy nagyobb tömbben jelentkezik éjszaka. Nappal még mindig vannak alvás periódusok. Serdülőkor - Felnőtt alvási-ébrenlét mintázat kialakulása: 7-8 óra alvás éjszaka délutáni rövid alvás periódussal (szieszta) vagy anélkül. Időskor: Éjszakai alvás tartama csökken, nappal gyakori rövid felületes alvás periódusok.

Miért alszunk? Az alvás biológiai funkciója mindmáig nem tisztázott kellôképpen. REM és SWS más-más biológiai funkciót szolgál. SWS: „visszaállítási illetve visszanyerési" elmélet. Az alvás az ébrenlétben egyre inkább kimerülő illetve elhasználódó kémiaifiziológiai folyamatok regenerációját segíti elő. Alátámasztó adata az, hogy a növekedéssel fejlődéssel járó életperiódusban az alvás hosszabb illetve intenzívebb (értsd delta gazdagabb) és a növekedési hormon kiáramlása egyértelműen az alvás elején teljesített legmélyebb delta alvással esik egyidőben. Ébrenlét hosszának növekedése nagyobb delta aktivitás. Ellenérvek: Az elmélet predikciója szerint alvásban a fehérjeszintézis megnövekedését várhatnánk, azonban ezt nem sikerült egyértelműen kimutatni. Fizikai igénybevétel következtében emelkedett katabolikus rátának együtt kellene járni az alvás idő vagy mélység fokozódásával, amit szintén nem tudtak a legtöbb erre vonatkozó vizsgálatban kimutatni.

"Alvás: takarékosság az erőforrásokkal" Alvás melegvérű állatokban ahol nagy az alapanyagcsere. A pihenő periódusban csökken a testhőmérséklet és a metabolikus ráta, ami 10%-os energiamegtakarítást eredményez. Azonos előagyi struktúrák és neurotransmitterek játszanak szerepet mind az alvás- mind a hőmérséklet-szabályozásban, és hogy a hibernáció és az alvás között egy folyamatosság állapítható meg. Nehezen elképzelhető, hogy ez a kis nyereség megmagyarázhatja az egész alvásfolyamat phylogenetikai kialakulását.

"Alvás ökológiai hipotézise" A zsákmányállatok így kerülik el, hogy a ragadozók az éjszaka során felfigyeljenek rájuk, és áldozattá váljanak. Az elképzelésben kevéssé érthető, hogy miért kell ehhez olyan bonyolult folyamat, mint az alvás, hiszen a rejtőzés és a motoros aktivitás felfüggesztése is megtenné, és hogy ez a funkció miért maradt meg a phylogenezisben. Lehetséges, hogy a visszaállítási hipotézis kombinálható az ökológiaival, hiszen a regeneráció állapotában lévő szervezet kiszolgáltatottabb, kevésbé felkészült a ragadozók támadására és így az alvás kettős, de lehet, hogy valójában többes célt szolgál.

REM alvás: Biológiai funkciója legalább olyan rejtélyes, mint a lassú hullámú alvásé. A funkcionális hipotézisek rendkívül széleskörűek. A REM alvás nagy aránya a fejlődés korai szakaszában felvetette, hogy elősegítheti az agy fejlődését. REM tartama növekszik kognitív terhelésre és egyes eredmények arra utaltak szerepe lehet a memória konszolidációban. Egy teljesen ellentétes elképzelés szerint, amelyet a Nobel-díjas Watson vetett fel, a REM fázis a felesleges memóriák törlését szolgálja. A születéskor még nem kialakult fajspecifikus genetikai programozás folyik a REM fázisban. Egyik hipotézis sem nyert eddig egyértelmű bizonyítást.

Az alvás circadian jellege : Circadian – infradian – ultradian ritmusok Az egyes biológiai ritmusok viszonya. Az alvásprogram időzítését, vagyis a 24-órás napban való elhelyezkedését a hypothalamusban elhelyezkedő magrendszer a nucleus suprachiasmatis szabályozza. Roncsolása patkányokban az alvásperiódusok jelentkezésének ritmusát teljesen felborította, magzati suprachiasmalis magszövet implantálásával az alvásperiódusok korábbi ritmusa visszaállítható.

Ultradián szabályozás: A REM-SWS ultradian ciklikus váltakozását bonyolult agytörzsi kapcsolatok szabályozzák. Agytörzsi cholinerg és adrenerg neuronok közötti reciprok interakció a ciklikus váltakozás leglényegesebb mozzanata. SWS-REM átmenet Az aminerg neuronok fokozatos elhallgatása felszabadítja a REM-ért felelős cholinerg struktúrákat az általuk gyakorolt gátlás alól. A cholinerg kisülések aktiválják a thalamo-corticalis neuronokat, hiperpolarizálják az NRT-t és ezzel felszabadítják az NRT gátlás alól thalamo-corticalis neuronokat. REM-SWS átmenet kevésbé ismert mechanizmussal.

A pihentető alvás feltételei

Ahhoz, hogy energikusak legyünk és hogy képesek legyünk koncentrálni és jól teljesíteni a munkánkban és a magánéletünkben is, mindenképpen szükségünk van a pihentető alvás jótékony hatására. Ahhoz, hogy igazán mélyen és jól teljen az alvás mi magunk is sokat tehetünk. Először is igyekezzünk helyén kezelni az életünkben felmerülő stresszhelyzeteket, igyunk sok folyadékot, ne együnk alvás előtt, és próbáljunk legalább 6 órát áldozni az alvás oltárán naponta életünkből.

Forrás: Alvás-ébrenléti ciklus

Mi igaz a reklámból? Ki ne olvasott, hallott volna már sima, bársonyos bőrt ígérő, ráncokat eltüntető és egyéb csodákat hirdető reklámszövegeket? Az összes reklám közül talán a kozmetikai reklám a legmegtévesztőbb: ki tudja, miből áll és hat-e egyáltalán a drágán kínált fehér keverékek tömege? A krémnél csak egy a biztos: a gyártó nyereségre törekszik. A krém hatása nehezen ellenőrizhető – a fogyasztók, de a fogyasztóvédelmi intézetek sem képesek erre. Se szeri, se száma azoknak a hatóanyagoknak, amelyekre hivatkozva hihetetlen hatásokat ígérnek a gyártók, ám a reklámokban nagyon kevés az igazság. Tudják ezt a nők is, mégis hagyják magukat becsapni. Így például gyakran előfordul, hogy a gyártók egy-egy növénykivonat vagy olaj hozzá- adására hivatkozva ígérik a kívánt hatást. Ha azonban egy pillantást vetünk az összetétel-listára, azt látjuk, hogy a reklámozott anyag egészen hátul áll a sorban, tehát nagyon kis mennyiségben keverik a krémbe, éppen csak annyit, hogy ráírhassák a dobozra a vásárlóvonzó „kalendula”, „avokádó” stb. hatóanyagot. Ezek az anyagok egyébként bőségesen adagolva hatnának is. Ha hajsamponról van szó, a kiemelt hatóanyagnak ráadásul még ideje sincs hatni, hiszen rögtön kimosódik az öblítővízzel. A bőrgyógyászok jó része sem vélekedik túl kedvezően a tömeggyártású kozmetikumokról, ezt néhány bíráló idézet is alátámasztja: „Kozmetikumok? Olyan készítmények, amelyek sok fantáziát, kevés hatást és ehhez képest nagy kockázatot jelentenek.” „Szerencsére az emberi bőr és haj sokkal ellenállóbb, mint amilyennek tűnik, különben nem bírnák ki azokat az elképesztő tortúrákat, amiknek néhány preparátum által ki vannak téve.” A német reklámtörvény szerint például a gyártónak csupán azt szabad állítani, hogy terméke használata után a bőr fiatalabbnak tűnik, és nem azt, hogy valójában fiatalabb lesz.

Vajon hogy ígérhet a kozmetikai ipar egyéni ápolást tömegtársadalomban, tömeggyártással készített krémjeivel? A bőr az a szervünk, amely különösen jellemző ránk, tükrözi egészségünk, lényünk állapotát. Az egyénre szabott bőrápolás csak akkor sikerülhet igazán, ha mindenki saját maga készíti el a bőréhez legalkalmasabb preparátumot. A kozmetikai ipar a termék árának körülbelül 15 százalékát költi hírverésre. Ezt természetesen a fogyasztók fizetik meg, ennyivel drágább lesz a termék. A gyártók nem átallnak óriási hírveréssel ismételten „új” és „újabb” terméket piacra dobni. Ám az új név és csomagolás mögött gyakran csupán a régi termék rejtőzik, kissé megváltoztatott parfümmel és színnel. A reklám mindenható: nagyotmondással, téves szépségeszmények hirdetésével majdnem minden termék eladható. A reklámszakemberek pontos pszichológiai ismeretek alapján építik föl stratégiájukat, a célcsoport álmainak megfelelően. Többet ígérnek, mint krémet: kizáró- lakosságot, sportosságot, egészséget, fiatalságot, hagyományt – valójában ezeket adják el, mert ezekért a fogyasztó minden pénzt megad. Ideális alak, makulátlan arc, mesebeli szépség jelenik meg a reklámképeken, amelyek kisebbségi érzést keltenek bennünk, és mindent megtennénk, hogy olyanok legyünk, mint a reklámalakok. Öntudatos ember nem ül föl a reklámnak. Ne hallgassunk rá, csak azt vásároljuk, amire igazán szükségünk van. Tájékozódjunk: valójában milyenek, mire is jók a termékek, és gondosan mérlegeljük, megérik-e az árukat?

Csomagolás, víztartalom: Amikor először kevertünk krémet hallgatóimmal a kölni népfőiskolán, meglepődve láttuk, hogy az emulgeátorral telített olaj mennyi vizet képes fölvenni! Egy rész olaj öt, sőt tíz rész vizet is képes megkötni. A margarinok között, amelyek szintén krémek (emulziók), találunk 30, 50, sőt néha 70 százalékos víztartalmúakat is. Aki a legkisebb zsírtartalmú margarint választja, drága pénzért vesz 70 százalék vizet. Ugyanígy van a krémeknél is: java részük gyakran víz, amit drágán adnak el a fogyasztóknak. (Melyik a legdrágább víz? Ami a vizezett borban van – mondja a vicc. Hozzátehetjük: meg ami a krémben…) Kiszámítottuk, hogy egyes márkás krémek 1 grammja drágább, mint 1 gramm ezüst. A nők a márkanevet, az óriási gonddal tervezett, csábító csomagolást és az illatot fizetik meg. És gyakran a csomagolás is megtévesztő. Különösen a krémeké – a krém mennyisége általában jóval kevesebb, mint ahogy azt a doboz nagyságából gondolni lehetne. A kettős csomagolás, a magas tégelyek befelé gömbölyödő alja ügyes csalafintaság. Ezért fontos vásárlás előtt elolvasni, hány gramm krémet is tartalmaz a doboz?

Bőrápolás nem csak nőknek

Nem csak a nők számára fontos a bőrápolás. Sok féri számára sem elhanyagolható, hogy bőre puha és jól ápolt legyen, különösen a nagyon hideg téli és forró nyári hónapokban. Ma már számtalan olyan bőrápolás kategóriájába tartozó termék létezik, mely kimondottam az erősebbik nem számára kínál lehetőseket arra, hogy puha és ápolt lehessen a bőrük. A bőrápolás tehát már csak a nők számára elérhető, a tendencia pedig azt mutatja, hogy az urak szívesen élnek a bőrápolás nyújtotta lehetőségekkel.

Forrás: Testápoló kislexikon

Kéztükrözés: A résztvevők párokra oszlanak. A párok szembeállnak egymással. A csoportvezető jelére kezüket tenyérrel szembefordítják partnerük kezével. Először a pár egyik tagja mozgatja mindkét kezét a tenyér síkjában, tetszés szerinti irányban (fel-le, jobbra-balra. A pár másik tagja tükörként követi kezével ezt a mozgást. Kb. 2-3 perc elteltével a csoportvezető jelére a pár tagjai szerepet cserélnek: aki eddig vezető volt, az vezetett lesz, és viszont. Ez a fázis is kb. 2-3 percig tart. Ezután minden pár tagjai mindkét kezüket úgy emelik fel, hogy szembekerülő mutatóujjaik közé egy-egy hurkapálcát fognak (vagyis közösen tartják a két hurkapálcát). Megint a pár egyik tagja mozgatja két kezét, és a másik követi, kezével tükrözve úgy, hogy a pálcikák ne essenek le. Újabb 2-3 perc után megint szerepcsere következik az előbbi módon, és további 2-3 percig így folyik a gyakorlat. A csoportvezető úgy irányíthatja a párokat, hogy egymással is interakcióba lépjenek (például az egyik pár átbújik a másik pár pálcái alatt, saját pálcáik fenntartásával). A gyakorlat végén a csoport körbe ül, és páronként beszámolnak érzéseikről együttműködésükről, megbeszélik az egész játék tanulságait.

Árokmacska: Helyszín:olyan hely ahol kisebb-nagyobb árok van. Kiválasztunk egy embert aki a macska szerepét vállalja. A többiek egy sorban állnak a árok egyik oldalán. A Macska hátat fordít nekik. Mond egy színt. Akin van ilyen szín az azt kikiáltja hogy: - Rajtam van! Ekkor átmehet (az árkon) úgy, hogy a macska nem kaphatja el. Akin pedig nincs az meg azt mondja: - Rajtam meg nincs! Kapj el cica koma! És minél gyorsabban átfut úgy, hogy el ne kapják. Akit elkapnak az lesz a cica. Célkitűzés: Juss át úgy, hogy ne kapjon el a cica!

Botmegközelítés: A leszúrt bot köré felállnak a játékosok, "hátra arc"-ot csinálnak, elmennek egy bizonyos távolságra, ahonnét még egyszer megnézik, milyen irányban van a bot. Ha ez megtörtént, szemüket bekötik és sípjelre valamennyien elindulnak a bot felé. A feladat az, hogy a botot minél inkább meg kell közelíteni. Nyertes az, aki megtalálta a botot, vagy a vezető sípjelekor hozzá legközelebb jutott. Akik a botra már rátaláltak, halkan félreállnak, hogy ne legyenek a többi játékos útjában.

Rókahurok: Olyan mély lyukat ásunk, hogy a labda ne látsszék ki belőle, de lazán álljon benne, hogy ujjal meg lehessen fogni - vagy elég tág legyen a lyuk. Föléje hurkot formálunk a kötélből, de a hurok nagyobb legyen, mint a lyuk, legalább öt centivel. Kiolvasunk egy rókát és két rókafogót. A két utóbbi a kötél két végéhez hasal, s megfogja azt. A labdát a lyukba tesszük. Jön a róka, nyúlkál a labdáért a hurok fölött. A két rókafogó meg figyel, s alkalmas pillanatban megrántja a hurkot, a hurok megfogja a róka kezét! Igen ám, de ha rosszkor rántják meg, előbb vagy később, a róka kiveszi a labdát! ha sikerül neki, újra ő lesz a róka és új rókafogókat olvasunk ki. Ha megfogja a hurok, marad a két rókafogó, és új rókát olvasunk ki. Az a rókafogó páros győz, amelyik több rókát csípett el! (Hurkot egyszerűen úgy csinálunk, hogy kötünk egyet a kötélen, de nem húzzuk meg, lazán tartjuk. A kötél legalább két méter hosszú legyen!)

Cowboy: Körbeállunk, a játékvezető középen. Hirtelen rámutat valakire, annak gyorsan le kell guggolnia, a két mellette állónak pedig gyorsan lőnie kell egymásra, hangot kiadva! Akit előbb eltalált a golyó, vagy ha nem guggolt le időben a középső, az kiesett. A két utolsó ember párbajt játszik.

Tolvajlépés: Egy játékos egy fal vagy fa mellé áll hunyónak. A többiek tőle 25-30 méterre felállnak egy sorban. A hunyó hátat fordít a sornak, és hármat számol, hangosan. Ez alatt a többiek megindulhatnak, és léphetnek egyet kettőt a hunyó felé. Több lépésre nincs idejük, mert a hunyó a három után egyet tapsol és visszafordul. Akit mozdulni lát, visszaküldi az indulóvonalhoz. Aztán megint megfordul, számol, tapsol - és így tovább. Akik már közel vannak hozzá, azokat figyeli legszigorúbban a hunyó, hogy visszaküldhesse őket az induláshoz. Előbb-utóbb mégis eléri valaki a hunyó helyét, ráüt a falra vagy fára, s most már ő lesz a hunyó. Minden játékos köteles engedelmeskedni a hunyónak s vita nélkül visszamenni, ha küldik. Az játszik jól, aki óvatosan lép, nem lendül bele nagyon, mert sokszor megeshetik, hogy a lépésnél elveszti az egyensúlyát, s nem tud mozdulatlan maradni, mikor már visszafordult a hunyó.

Borstörés: Két szemben álló játékos becsukott ökleit egy másra rakja, úgy, hogy mindegyik játékosnak alul van a bal ökle, felül a jobb. Az első játékos most gyorsan elkezdi ütögetni a jobb (felső) öklével a bal öklét, egyszerre csak elkapja a bal öklét az ütés elől s így az ütése a második játékos kezére esik. A második játékos úgy védekezik az ütés ellen, ha észreveszi, hogy az első el akarja kapni a bal öklét, akkor ő is elkapja mind a két öklét az ütés elől. Ha a kettes játékosnak sikerül elkapni az ökleit, akkor ő lesz a felső játékos, tehát ő ütöget.

A fejlesztő játékok segítségével móka a tanulás

A tanulás szó sok gyermeket megriaszt, hiszen azonnal az iskolai terhekre gondolnak, melytől szabadulni szeretnének, mikor szabadidejüket töltik. A fejlesztő játékok azonban kiváló megoldást biztosítanak arra, hogy egy gyermek egyszerre élvezhesse a gondtalan gyermekkor örömeit, miközben fejlődik, többé válik. A fejlesztő játékok ma már sok esetben óvodai és iskolai közegben is megvalósíthatóak, melyek így a kötetlen kikapcsolódás hatását keltve, a kényszer tere nélkül segítenek a gyerekeknek. A fejlesztő játékok használata egyébként már kis óvodás korban is nagyon hasznos lehet!

Forrás: Mozgás-játék-képességfejlesztés képességfejlesztő

„Minden egyes fog az egész emberrel áll kapcsolatban.” (Dr. Adloff) Ezt a szemléletmódot igyekszik a biológiai, komplementer fogorvoslás magáévá tenni. Elvei megegyeznek a természetgyógyászati és a holisztikus gondolkodásmóddal: összefüggő egésznek tekinti a szervezetet. Magyarországon 1990-ben, Pilisszentkereszten volt az első biológiai fogorvosi tanfolyam, s ugyanebben az évben alakult a MOBOT (Magyar Oralakupunktura orvosok és Biológiai fogOrvosok Társassága). A biológiai, komplementer fogászat tudományterülete feltárta, hogy a szájüreg a szervezet funkcionális, elválaszthatatlan része, így az itt keletkező problémák a szervezet egyéb részeire is kihatnak, sőt a szervezetből is érkezhetnek jelzések e területre. Voll és Kramer mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és bizonyos szervek között. Az egyes belső szervi betegségeknél a fogágyban (parodoncium) körülírt gyulladásos vagy degeneratív folyamatok lépnek fel. A fogak és az azokhoz tartozó ínyterület (gingiva) és a fog melletti (paradentális) szövetek funkcionális egységet képeznek, ez az odonton. Az elektorakupunktúrának ez a felismerése nagyban hozzájárult az akupunktúra- jelenség megértéséhez és tudományos módszerként való elismeréséhez. A szájüreg akupunktúrájának e megfigyelése alapján, a különböző betegségek, és működészavarok következtében, a szájüreg meghatározott, körülírt területén nyomásérzékeny pontok jelennek meg. Ezek célzott kezelésével, a nyomásérzékenységet kioltva, a helyi vagy távoli funkciózavart szüntetjük meg. A fogak és funkciós körök kapcsolatai Minden egyes fog, fogcsoport és a hozzátartozó csontállomány (odonton) bioenergetikai kapcsolatban van a szervezetet behálózó funkciós körök egyikével. Az energetikai csatornákon keresztül a fogak kapcsolatban vannak egy-egy nagyobb belső szervvel, egy-egy üreges szervvel, arckoponya melléküregekkel, testrészekkel, csigolya szegmentekkel és érzékszervekkel.

A biológiai fogorvoslás területéhez tartozik még (a teljesség igénye nélkül) az akupunktúra, homeopátia, biorezonencia, nehézfém kivezetés, komplex méregtelenítés, kineziológia, fitoterápia, helyes táplálkozás, a helyes szájhygiéne kialakítása. A beteg érdekében nagy jelentőségű a kapcsolat az egyes orvosi és holisztikus szakterületek (pl. fogszabályozás, böjtorvoslás, kineziológia, homeopátia stb.) között. Az amalgám kérdés A 2004. október 9.-én, Budapesten rendezett III. Komplementer Fogászati Kongresszuson hangzott el: „Akár egy darab amalgámtömés is krónikusan mérgező. Minden nap minimum 10 μg Hg oldódik ki 1 db amalgámtömésből.” Amalgám „történelem” Már az ősi Kínában is ismerték az amalgámtömést, mint a fogszuvasodás kezelési módját. Európában 150 évvel ezelőtt Franciaországban vezették be először, de amikor az első orvos Amerikába kivitte ezt az eljárást, ott sarlatánnak kiáltották ki és börtönbe zárták. Néhány évvel később, 1855-ben azonban engedélyezték az amalgámtömést. 1926-ban Stock kémikus professzor hívta fel a figyelmet az amalgámtömés veszélyeire. 1991-ben a WHO orvos szakértői megállapították, hogy a szervezet higanyfelvételének legnagyobb része a fog töméseiből kerül a szervezetünkbe. A Hg-nak nincs toxikológiai küszöbértéke, vagyis minden mennyiségben mérgező! 1987-ben a svéd betegbiztosító megállapította, hogy toxikológiai szempontból emberi felhasználásra alkalmatlan. 1993-óta Svédországban a tejfogak tömése tilos amalgámmal. 1997-től pedig svéd állampolgárnak nem lehet amalgámtöméssel ellátni a szuvas fogát. 1990-ben, Németországban különösen veszélyes hulladék kategóriába sorolták. 1996-tól Németországban gyermekeknek, terhes és szoptató anyáknak tilos amalgámtömést készíteni. 2000-től Ausztriában sem készíthető tömés amalgámból a lakosság fogába. A Hg szervezetre gyakorolt hatása.

Az amalgámtömések nehézfém leadása sok faktortól függ, és nagy változékonyságot mutat. Különösen sok Hg szabadul fel, és kerül a szövetekben elraktározásra a tömés behelyezésekor és eltávolításakor. Növeli a Hg leadását, ha a tömés koronákkal, hidakkal érintkezik, vagy többféle fém (akár két különbözőképpen létrehozott amalgámötvözet) galvánáramot hoz létre a szájban. A forró-, savanyú ételek, italok, erőteljes rágás (rágógumi) növelik a Hg felszabadulást. Nagy mennyiségű Hg-gőz (és más nehézfémek) szabadulnak fel fogmosás közben. A fogkefe ugyanis ledörzsöli az amalgám felső, oxidált rétegét, mely a nehézfémkivándorlást képes lenne akadályozni. A Hg-gőz elsősorban a légutakon szívódik fel, majd a gőz 80%-a a vérbe kerül. További Hg-gőz felszívódás az emésztőcsatornából következik be. A vérbe került Hg nagyobbik fele egy kataláz enzim segítségével Hg-ionná alakul. A nem oxidált rész a vér segítségével minden szervhez eljut, de aránytalanul sok Hg jut át a vér-agy gáton az agyba. Az agyban lévő Hg oxidálódik, ami megakadályozza, hogy az oda egyszer bejutott Hg onnan bármikor 2 eltávozhasson. Így a Hg az agyban felhalmozódik. A higanygőz a placentán is átjut, tehát a magzat számára is veszélyt jelent. A frissen felszívódott Hg egy része a vesén át ürül. A szervezetbe bekerülő Hg nemcsak az agyban, a vesékben és a májban raktározódik el, hanem jelentős mennyiségben fordul elő a belső elválasztású mirigyekben és a tápcsatorna valamennyi szakaszában. M. J. Vimy, 1994-ben bevezette a mikromerkurializmus – alacsony Hg koncentráció okozta tartós mérgezés – fogalmát.

A mikromerkurializmus tünetei lehetnek: idegei-, és fizikai kimerültség, ingerlékenység, általános gyengeség, fejfájás, migrén, krónikus orrnyálkahártya gyulladás, felső légúti hurutok, mellkasi fájdalmak, vérző íny, szájüregi fekélyek, gyulladások, ízlelési zavar, fémesíz- érzés, hasmenésre, vagy szorulásra való hajlam, allergia, szapora pulzus, szívtáji szorító érzés, szédülés, vérnyomás problémák, zsibbadás, depresszió, félelemérzet, alvászavar, önbizalomhiány, gondolkodási nehézség, koncentráció csökkenés, izomremegés, haj-, bőr-, hallásproblémák, látászavar, pajzsmirigy problémák, vizelet-, kiválasztó rendszer betegségei, stb. Terápia A medicinában nehézfém mérgezésnél alkalmazzák a DMPS-t (demerkaptopropák – 1 szulfonsav), mely nagyon erős kelátképző affinitású, sok nehézfémhez. A Hg-t a vesén keresztül válszatja ki, amely allergiás reagálás esetén teljesen leállíthatja a veseműködést. Hátránya még, hogy megköti a szervezet számára fontos fémeket is (pl. cink), így azokat a terápia után pótolni kell. Méregtelenítés természetes módszerekkel: A homeopátiás szerek, Voll-féle elektroakupunktúra, biorezonanciás módszerek, kineziológia nem elegendő a Hg eltávolítására. A cél eléréséhez szükséges még salaktalanító kúrák, medvehagyma, vöröshagyma, fokhagyma, DHA zsírsavak, kék alga (Klamath algák) és zöld alga (Chlorella algák, a Haldebergi a legjobb), gyógynövények stb. alkalmazása. A méregtelenítés alkotó csoportjai: - nyomelemek: szelén, cink, kálium, magnézium, réz, vas - vitaminok: C, A, E, B1, B6, B12, folsav - antioxidánsok: koenzim Q10, C-, E vitamin, β karotin, piros szőlő, zöld tea - Homeopátiás készítmények: (pl. Argentum metallikum, Cuprum metallikum, Mercurius solubilis, Stannum metallikum megfelelő potenciáinak D200-D5-ig lefelé haladva 22 napon keresztül) ezen terápiához feltétlenül homeopátiás orvos segítsége kell! - egyéb készítmények: fokhagyma, galagonya, aloé vera, macskakarom, alga-készítmények, friss búzafűlé (!) - gyógyteák, gyógynövénykeverékek: koriander (az agysejtekből is ki tudja vonni a nehézfémeket), zuzmó, csalán, nyírfalevél, nyírfakéreg, articsóka, kutyabenge, fagyöngy, cickafarkfű, orvosi somkórófű stb. - megfelelő mennyiségű, és minőségű folyadék bevitele: léböjt, higított zöldség-, gyümölcslevek, szénsavmentes-lúgos ásványvizek, higított gyógyvizek, hashajtás, masszázs, szauna.

A q10 és a fogak kapcsolata

Ritkán tudatosul bennünk, de szánk hemzseg a baktériumoktól, így fontos tennünk azellen, hogy komolyabb problémáink legyen ebből adódóan. Az egyik legjobb megoldás erre a problémára a q10. A felnőtt emberek akár 50-80%-ánál is tapasztalható valamilyen mértékű fogínybetegség, melynek sok esetben lehet a q10-hiány. Amennyiben ez a q10 hiány fennáll, a tisztításnak nincs jelentős hatása.

Forrás: Biológiai fogászat

A mozgásrendszerek és a fejlesztés fő feladatai

1. A funkcionális mozgásformák időszaka a születéstől az 7 éves korig. Közben 5–7 éves kor között a mozgásfejlettség diagnosztizálásának, az esetleges mozgásterápiák alkalmazásának és a különösen intenzív mozgásfejlesztésnek az időszaka. Prevenciós jellegű, amennyiben a hiányos mozgásfejlődés következményének (tanulási problémák, viselkedési zavarok) megelőzésére irányul. Módszer szempontjából a legjellemzőbb a feltételek megteremtése, és az aktivitásra serkentő állandó motiváció fenntartása.
2. A sportági mozgásformák időszaka 7–12 éves kor között. Ekkor a mozgáskultúra megalapozása és a sportágak előkészítése folyik. Ezen belül 11-12 éves korban egyre inkább a sportági technikák kerülnek előtérbe a sportági mozgásformákkal szemben. (Fontos különbséget tennünk a sportági technikák és a sportági mozgásformák között.)

Tartalmilag a sportági mozgásformák elemeinek a felépítése folyik, de a mozgásanyag (11-12 éves korra) egyre inkább a sportági technikák felé tolódik el úgy, hogy az elemi mozdulatok folyamatosan bővülnek, egyre komplexebbé válnak és az időszak végéhez közeledve folyamatosan beépülnek az egyszerűbb sportági technikákba. Ebben az időszakban nagy figyelmet kell fordítani a sportági technikák végrehajtását meghatározó és a korábbi időszakban fő feladatként kezelt elemi mozgások sportági technikákba építésére. Feltétlenül törekedni kell az elemi mozdulatok korrekt felépítésére, amikor a sportági technikák végrehajtásában az elemi mozdulat helyes alkalmazására kell koncentrálni.

Metodikailag továbbra is kiemelkedő szerepe van a motivációnak, de nő a fontossága a tanuló tudatos részvételének. Az alkalmazkodás kiváltásához megjelennek olyan alapvető edzéselvek mint az ismétlésszám, intenzitás, melynek során egyre inkább építeni kell a gyermek tudatos részvételére, olyan erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztésére, mint a szorgalom, kitartás, céltudatosság, fegyelem, fáradtságtűrő, esetenként a fájdalomtűrő képesség stb.

Minden gyermeknek feltétlen sikerélményt kell szereznie annak érdekében, hogy a mozgás szeretete egész életére szólóan meghatározó lehessen. Tapasztalataink szerint a fiúkat a minél fegyelmezettebb, a leányokat pedig inkább a minél több ismétléssel történő gyakorlásra kell inspirálni. Véleményünk szerint ezt a különbséget a nemi szerepek átélésével kapcsolatos szocializációs különbségek indokolják.

3. A sportági technikák időszaka 12 éves kor fölött. Ettől az időszaktól kezdődik a sportágak koncentrált elsajátítása, a professzionális és amatőr versenyzés elkezdése. Ezt az időszakot, illetve ennek az eredményességét nagyban meghatározza, hogy az általános iskola első négy évében sikerült-e megfelelő szinten elsajátítani azokat az elemi mozdulatokat, melyeknek a sportági mozgások tanulásakor mint alappilléreknek rendelkezésre kell állniuk. A sportági mozgások tanulásának, az edzés jellegű felkészítés korai elkezdésének az a legalapvetőbb oka, hogy a sokoldalú fejlesztés mellett a sportág elemi mozgásai mélyen rögződjenek a gyermekekben. Ezzel együtt hangsúlyozzuk, hogy korai sportági specializálódás mellett is nagyon fontos feladat a széles alapokon történő mozgásfejlesztés.

Természetesen sok mozgás (például a sízés) még később is megtanítható, különösen akkor, ha a fejlesztő (tanító, testnevelős tanár, rekreátor) tisztában van a mozgástanítás összefüggő folyamatával, az elemi mozdulatok fontosságával a sportági technikák elsajátításában. Mindösszesen azt állítjuk, hogy a mozgásfejlesztésnek az általunk elemzett szakaszaiban a gyermek idegrendszere különösen fogékony a mozgástanulásra anélkül, hogy ezért különösebb erőfeszítést kellene tennie. Ahhoz, hogy a személyiség harmonikus fejlődését biztosítsuk, a mozgások által nyújtott cselekvési biztonságot magas szintre fejlesszük, a 12 éves korig tartó különösen érzékeny időszakot ki kell használnunk. Tudjuk, hogy megfelelő akaraterővel, kitartással, szorgalommal életünk során később is szinte bármilyen mozgást megtanulhatunk, de a befektetett energia és annak a teljesítményünkben megjelenő eredménye nem vethető össze a korai fejlesztésével. Ebben az értelemben a mozgásfejlesztés nem lezárható folyamat, de a személyiségfejlődéssel való kapcsolata miatt a születéstől a 12–14 éves korig különleges jelentősége van.

Figyelembe kell vennünk, hogy 10–14 éves kor között, de különösen 12 éves kortól kezdve már a sportági technikák globális megközelítésének időszaka következik, amikor a gyermekek sokkal kevésbé fogékonyak az elemi mozdulatok aprólékos gyakorlására mint korábban.

Míg például egy 9-10 éves gyermek a helyből hajítást akár célba, akár távolságra feladatot komplex tevékenységként éli át, addig egy 12–14 éves tanuló ugyanezt képtelen elmélyült aprólékossággal gyakorolni. E megállapítás a testnevelési foglalkozásokra és nem az egészen más motivációval végzett edzésekre is vonatkoztatható. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy 12 éves kor fölött a mozgástanítás fontossága a mozgásműveltség megszerzésének szempontjából bármennyivel is kevésbé lenne hangsúlyos. Nem arról van szó, hogy bármelyik mozgásfejlődési szakaszt fontossága szempontjából egymás elé, mögé kellene helyezni, hanem arról, hogy az adott fejlődési szakaszban mindegyiknek megvan a sajátos, később alig pótolható szerepe.

Nem az a kérdés, hogy a 7–11 évesek testnevelését ki tartja, testnevelő vagy tanító, és milyen szerepet kap ebben a folyamatban a rekreációs szakember, hanem az, hogy tisztában van-e bármelyik, az adott időszak sajátos feladataival, az egyes korszakok személyiségfejlesztéssel való összefüggésével és látja-e a mozgásfejlesztés korszakokat átívelő összefüggéseit. Szabó és Bánáti vizsgálatai szerint „Az iskolai testnevelésórákon elsajátított mozgásanyag, vagy éppen ennek hiánya, a testnevelő szakmai, tanári felkészültsége (együtt és külön-külön is) jelentős mértékben hat arra, hogy kedveltté vagy ellenszenvessé válik-e a fiatalok számára a mindennapi sportolás, a mozgás, akár egy egyszerű ügyességpróba is. Az iskolai testnevelésóráknak a fiatalok sportolási szokásaira, sportolási aktivitásának alakulására, egész további életükre kiható, „életmód-megatározó” szerepe (is!) van. Itt dől el, milyen helye, szerepe lesz a sportnak az egyén további életvitelében, fontos, kevésbé fontos vagy jelentéktelen. Ezért (lenne!) nagyon fontos a differenciált, a diákok felkészültségének, képességeinek legmegfelelőbb testnevelési foglalkozások tervezése, szervezése”.20

A sportágak leírása a leginkább kidolgozott, ezért könyvünk ezzel a témával nem foglalkozik.

Mozgásfejlesztés mindenkinek

A mozgásfejlesztés akkor igazán hatékony, ha egészen fiatal korban kezdjük, ettől koordináltabb lesz a gyermek mozgása, magabiztosabban tud majd helytállni az életben. Felnőtt korban azért fontos a mozgásfejlesztés, mert izmaink - főleg a sok ülőmunkának köszönhetően – hajlamosak merevvé válni. Az idős korban pedig az izmok rugalmasságának érdekében fontos a mozgásfejlesztés!

Forrás: Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban