Életmód: Az életmód betegségkezelés és megelőzés kontextusában megfogalmazható, mint: ,,az egészségre befolyással lévő személyes döntések halmaza, amelyre az egyénnek több- kevesebb befolyása van” (Lalond,1974). Hangsúlyozni kell az egyén személyes döntéseinek fontosságát, amelyek ráhatással vannak az életmódra, és a szokások kialakulásában, viszont ez nem tekinthető egyedülinek, mivel az egyénre hatással van a társadalmi és gazdasági környezet is.

Az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők elkerülhetők, mind a külső, mind a személyes környezetünkből származóak, így minimalizálhatók vagy teljesen meg is szüntethetők, azaz a helytelen, inadekvát életmóddal járó betegségek kiküszöbölése, leszűkítése kivitelezhető (Döbrőssy,2004). Szociológiai perspektívából megvilágítva az életmódot meghatározhatjuk, mint választást és esélyt. ,,Az életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választhatunk meg.” Hogyan értelmezhetjük ezt a definíciót? Tehát az egyén rendelkezik szabad akaratával, döntéseinek uralmával, azaz ő dönt cselekedetei felett, viszont e tetteket körvonalazzák bizonyos mértékben körülményei és személyiségtípusa. Milyen módon határolhatják be az egyént a körülmények? Ez nem jelent mást, mint a társadalom szokásrendszere, értékrendszere, kultúrája és személyes státusza. Személyiségjegyei pedig korlátozhatják például a megküzdő képességében, vagy önnön ösztönzésének képességében. Az azonosságot, bizonyos közeghez, réteghez való tartozást, szociális státuszt tükrözik az életstílusban megjelenő életmódbeli elemek (Barabás,2006).

Egészség meghatározása ,,Az egészség előfeltétele a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság, és egyenlőség. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvető előfeltételek alkotta biztos alapot” (Barabás,2006). Az egészség fogalmának definiálása nagyon nehéz, számos relatív meghatározása van, viszont van egy elfogadott, amelyet az Egészségügyi Világszervezet fogalmazott meg: Az egészség nem csupán a betegség, vagy valamely fogyatékosság hiánya, hanem a testi lelki és szociális jóllét együttese” (Ander,1986;Ewles&Simnett,1989;Döbrőssy,2004; Ábrám ,2006). ,,Az egészség a szervezet és a környezet kölcsönhatásainak eredményeképpen alakul ki, fenntartása tudatos tevékenységet igényel’’(Ewles&Simnett,1989) Az egészséges ifjúság a társadalom egyik legfőbb célja. Az egészség az Egész-ség állapota.

Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása túlságosan idealista. Ha az alapján indulunk el, akkor a szemüveget, használó ember nem egészséges, a szomorkodó ember ugyancsak nem egészséges és a tökéletes társas kapcsolatokat ápoló ember csupán csekély számban található. Az egészségre nincs egyszerű definíció. Az orvosok nagy sokasága úgy véli, hogy az az egészséges, aki nem beteg. Ennél azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. A laikusok úgy gondolkodnak az egészségről, hogy a fizikai egészség mellett van egy jelenlévő életerő, amely segít szembenézni a nehézségekkel, kihívásokkal és felülkerekedni rajtuk. Tehát az egészségnek egy pontos definíciót nagyon nehéz megfogalmazni, érdemes először átgondolni, hogy mi befolyásolja, és utána alkotni róla képet (Barabás,2006). Az egészség meghatározása modern szemlélettel, amelyet egy filozófus David Seedhouse fogalmazott meg, alkotott:,,Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét” (Barabás,2006).

A genetikai tényezők, amelyeket szüleinktől, elődeinktől öröklünk. A fizikai alakunk, formánk, bőrszínünk, és sok más tulajdonságunkat az öröklődés útján szerezzük. Ezek az öröklött, genetikai tényezők változzanak, módosulnak az életkörülményeink miatt. A genetikai tényezők nagyon fontosak, de nem bírnak meghatározó szereppel, az egészségünkre tekintve, Mint már említődött a genetikai tényezőket külső hatások befolyásolják, és többnyire módosíthatják őket, ezért érdemes azokra a külső tényezőkre kellő figyelmet fordítani, szentelni. Külső tényezőnek tekinthetjük az életmódot. Az életmódunkba beletartóznak szokásaink, életstílusunk, mint például táplálkozási szokásaink, káros szerek használata, különböző szenvedélybetegségek és testünk kondícióban tartása, azaz a mozgással kapcsolatos egyéni szokásaink. A megemlítettek számottevően fontosak, vegyük csak példaként a táplálkozást.

A táplálkozás során létezünk, a táplálkozással juttatjuk be a szervezetünkbe az alapvető táplálékokat, amelyek létezésünket szolgálják, azok a szervezetünk építőköveivé válnak, azáltal, hogy beépülnek testünkbe, ezen kívül energiát, erőt biztosítanak a mindennapjainkhoz. Ha ezek az anyagok, táplálékok nem egészségesek ugyancsak a testünk építőköveivé válnak. Feltevődik tehát a kérdés, akkor a testem lehet egészséges, ha egészségtelen táplálékok építőköveiből áll, a válasz egyértelmű, nem. Az életmódtól eltekintve, az egészségi állapotot befolyásolja a környezet, amelyben mindennapjainkat töltjük, életünket éljük, mint például a lakás, munkahely, stb. Ugyancsak külső tényezőként jelen van a társas közeg, amely kulcsfontossággal bír az egészségre nézve, mint például a családunk, barátaink, és az a szűkebb-tágabb miliő, amely nap, mint nap körülvesz bennünket. Fontos szerepet ölel fel az egészségügyi ellátórendszer is, itt megemlíthető a hozzáférhetőség, lehetőleg a könnyű hozzáférés, és az ellátás színvonalas biztosítása (Barabás,2006).

Az életmód szempontjából megkülönböztethetünk egészséget károsító és egészséget támogató, erősítő életmódot. Az egészségi állapot javításához eszköz az életmód megváltoztatása, ezen elhatározás az életmódváltásra teljes mértékben az individuum kezében van. Mint már fennebb szó volt róla az életmódot környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők befolyásolják, mégis az egyén szerepe hatalmas, amely ugyancsak függ az egyén mikrokörnyezetétől, műveltségi szintjétől, saját maga és környezete értékrendjétől, valamint tanult szokásaitól. Az egészséget előírni, mit, normatívát nem lehetséges, ezért ajánlott, sőt meg kell teremteni egy olyan környezetet, hogy a választási lehetőségek az adekvát életmód körében mozogjanak (Balázs,2008).

Egészséges életmódra fel

Az egészség életmód gyakorlása elengedhetetlen kell, hogy legyen az emberek életében. Ehhez először is tisztában kell lennünk vele, hogy mire van szükség az egészséges életmód elsajátításához. Ezekkel az információkkal megtarthatjuk az egészségünket hosszú távon és beépíthetjük ezt a tudást és ezeket az elveket az életmódunkba. Az egészséges életmód szabályait fontos lenne beiktatni az iskolába, mint prioritást élvező tantárgyat, mert a serdülőkorú gyerekek különös módon ki vannak téve bizonyos ártalmaknak és rossz szokásoknak.

Forrás: Gál Győző Harold: Egészségről és helyes életmódról való informáltság középiskolás diákok körében

Egy varázslatos kor. Gyerek és felnőtt egyszerre. Megbomlik az egyensúly. „Buggyant”. A felnőttek nosztalgikusan gondolnak rá. Kamaszként nehéz, szomorú… A kamasz: rendetlen, szemtelen, lusta, trágár… ellentmondó érzelmek. Az eredmény a felnőttek reakcióitól függ. Minden határt feszeget, minden türelmet próbára tesz, de ennek ellenére a felnőtt világ jelzései fognak rá hatni.

A gyermekkori életének tapasztalatait már éli – már van háttere. Eddig sem volt passzív, de most aztán aktívan reagál a környezet jelenségeire. Másként reagál dolgokra, mint azt elvárják. Furcsa látásmódja van, egyéni. Sokszor csak szurkolni tudunk, hogy mennyire tudja megvédeni magát. Sokszor okoz fájdalmat. Minél jobban korlátozzuk, annál nagyobb lesz a valószínűsége az ellenállásnak, dacnak. Tiszta keretekre van szükség. Próbálgatja a határokat. Most még próbálkozhat; ha kikerül, már a társadatommal kerül szembe. Szülőként is kudarcot él át, nem igazodik el saját gyermekén. Ha azt tapasztalja, hogy elfogadják, akkor képes gazdálkodni energiájával. A támogatás nagyon fontos számára.

Vekerdi Tamás: Kamaszkor körül – nagyon jó:

A kamaszkor egy második születés. Lelki értelemben születik meg a kamasz. Önállósulnia kell. Kialakul saját személyisége – beszédmód, fizikai kinézet. Ez a születés is fájdalmas. Ha tudjuk, hogy az élet része, akkor könnyebb elviselni. Ebben a korban edzőként vagyunk jelen. Önállóan kell csinálnia, mi csak a pálya szélén szurkolunk (esetleg elkapjuk, ha nagy gond van). A kamaszkort megelőző 10+ év már nem törölhető ki.

Kamasz olyan, mint egy sündisznó. A tüskéket a szülők nagyon érzik, de valahol mégis szeretetre vágyik. A kamasznak vannak titkai! Ez nem őszinteség ellen van, tiszteletben kell tartani.  Néha hihetetlen teljesítményre képes, máskor hanyag, lusta. Hangulatában hasonlóan hullámzó. (Néha híres feltaláló, máskor a következő órai felkészüléshez is hülye.)

Normális? (kérdés a kamasz részéről) – a szélsőségeket nehéz megélni, ezért fél; de esetleg büszkeség is: nem leszek szürke. Sok idegi alapú betegség ekkor kezdődik. Anna Freud (Sigmund lánya): Amíg változik a kamasz a szélsőségek között, addig nincs baj. Akkor van probléma, ha megreked valamelyik szélső állapotban. A kamasz lusta – fiziológiai állapot. A változás nagyon fáradékonnyá teheti. Lélektani krízisek nagyon sok kérdést vetnek fel, amire válaszolnia kell. A válaszok megtalálásához idő kell. Merengés nagyon fontos, mert a belső történéseket ilyen állapotban teszi meg – befelé figyel. A zene érzelmi stimulációt okoz, ezért nem haszontalan.

Tanulás: nagy szellemi kapacitása van. Megnövekszik a tanulási képesség de a sok egyéb feladat elviheti ettől. – itt is szélsőséges. Az igazi nagy olvasások korszaka. Pályaválasztás: Ki és mit választ? A szülő befolyása, vagy saját érdeklődés alapján. Ha nem saját döntéséből választ, az hosszútávon rányomja a bélyegét az életére. Napjainkban tapasztalható, hogy nem akarnak felnőni a kamaszok. Oka: egyre kevesebb kívánatos példát látnak maguk körül. Jobb nem dönteni, választani… (jobb több egyetemet elvégezni, mint egy dologban elmélyülni) Házasságok területén: nagyon kevés, nehezen vállalják az örök hűséget.

Kitolódik a vége. kb. 12-18-ig tart, de nem korhoz köthető.

Szerelem: először önszerelem – ki vagyok én, magamat szeretném jónak, szépnek látni… később idealizált szerelem (mindenkibe). végül az egyetlennek szóló. A biológiai érés egyre korábban valósul meg, a szellemi érés kitolódik. (Szülőként: mit engedek, milyen veszélyek vannak.) A biológiai érettség és a testi szerelem hamarabb van, mint a pszichológiai fejlődés. A testi szerelem sokszor a „ki vagyok én”-re visszajelzés.

Akik kis traumával, bizonytalanul érik meg, a végére magukra találnak. A harsányak a végére elbizonytalanodnak. Feladat: Jelen lenni a kamasz életében (fizikailag és figyelemben) Sokszor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy figyeljen rám. Meg kell hallgatni, mi volt a suliban – azonnal. Később már csak a „semmi” választ kapjuk.

Kamaszkor előtti (prepubertás kor), igazi kamaszkor, kamaszkor vége…

Életkor szerint nem lehet igazán elkülöníteni a pszichológiai fejlődést. Ezt a normális fejlődést is krízisnek tekintjük. A fejlődés megértéséhez ismerni kell a megelőző kor történéseit, mert ez színezi a képet. Megelőző: bizalom, autonómia, kisiskolás kor – latencia, lappangási korszak, ösztöncsend, itt terhelhető először értelmileg –.

A serdülőkor nyitánya hormonális jellegű: lányoknál első menstruáció, fiúknál első magömlést. De ez előtt is vannak jele, átalakul az idegrendszer, borulékonnyá válnak a gyerekek. A lányok első mensese is fájdalmas, a vérzéstől sok lány megriad, szégyenérzete van. A fiúknál kéj érzéssel jár, de a „bepisiltem” érzés problémát okozhat. Testi méretek változása – kar hossz, magasság; mutálás, testi fejlődés, borostásodás, pattanások megjelenése. – FONTOS, hogy a testi változások hatására módosítani kell az ÉNKÉPet, és ez egyensúly felbomlásához vezet.

Szexuális titkaik lesznek, érdeklődnek. Próbálnak a társadalom elvárásainak megfelelően viselkedni. (Fiúknál leskelődés – tornaterem, uszoda, újságok) Szóhasználatban is tükröződik. Tisztasági szokások hanyag kezelése. A szexuális fantáziák tabutémának számítanak, ezzel egyfajta feszültség is keletkezik. Sok gyerekben pszichoszomatikus tüneteket is jelent (fejfájás). Van, aki „visszafejlődik”: körömrágás, ujjszopás. A megnövekedett feszültségre egyfajta válasz.

Jellemző az egyletesdi. Csoportban könnyebb lázadni, rossznak lenni. A csoport vezetője átveszi a felelősséget. A csoport véd és ezzel csökkenti a szorongást. A csoportnak saját szabályai vannak, ezzel gyakorolják a társadalmi rendben való elhelyezkedést. Főleg fiúkra jellemző, a lányok jobban alkalmazkodnak. Lányoknál válságos lehet, ha túl hamar kezd szexuális életbe, mert ez abból adódik, hogy bizonytalan abban, tud-e nő lenni, ezt teszteli. Mindkét nemnél elindul a nehezen nevelhetőség. Cél: véglegesen le kell válni az anyáról (fizikailag). El kell búcsúzni a gyerekségtől – ÉN egyedül, ugyanakkor már nem lehet ölbe bújva sírni. Sokszor kiélezett konfliktus: küzd az anyja ellen, visszabeszél. A viselkedésében mást kommunikál, mint a verbalitásában.

Rajongások, plakátok, ideakeresés. Ezekről információkat is gyűjt. A szerelemhez hasonló érzelmekkel viszonyul felé.

Szerelem, mint az életkor sajátossága?

Az első – és aztán az összes többi – szerelem mindig szélsőséges érzelmeket vált ki abból, aki átéli. Az életkor előrehaladtával azonban ennek intenzitása és mibenléte is sokat változik. A nagyon fiatal életkor még nem ad lehetőséget igazán mély érzelmek kialakulására, a tinédzser életkor azonban éppen a heves és szélsőséges érzelmek korszaka. Az érettebb életkor azonban már kevésbé mindent elsöprő, inkább mélyebb, kiegyensúlyozottabb, harmóniára törekvő emberi kapcsolatok korszaka.

Forrás: Kulcsár Éva: Serdülőkor pszichológiája

A reformáció térhódítása, a latinitás fokozatos visszaszorulása, a magyar nyelvhasználat és oktatás terjedése a XVII-XVIII. században új helyzetet teremtett a soknyelvű- és nemzetiségű magyar államban. A latin nyelv használata ugyanis korábban egyformán érintette a magyar és a nem magyar anyanyelvű állampolgárokat. Azóta sok modern technikát bevezettek már napjaink iskoláiban, melyek sokszor a memóriafejlesztés feladatára építenek.

Nézzük meg Hegyi Endre tanulmányát, ami más szemszögből közelíti meg a magyar nyelvet:

A magyar, mint idegen nyelv

Mit jelent kulturális és tudományos életünknek ez az új színfoltja: a magyar mint idegen nyelv. Mindenekelőtt szemléletet jelent. Azt, hogy nyelvünket idegen szemszögből nézzük, ami korszerű módszerekben, módszertani eljárásokban realizálódik a tanítás folyamán. Alkalmazott nyelvészetről lévén szó a gyakorlat igényeinek megfelelően igazodunk a magyar leíró nyelvtudomány törvényeihez, az általános nyelvészeti elképzeléseket pedig alkalmazhatóságuk szerint értékesítjük.

Egyik sarkalatos, fejtegetéseink kiinduló pontjaként ideiktatható tétel Saussure nevéhez fűződik, aki lényegében azt vallja, hogy a mondat (a mondatközpontú oktatásban ez nagyon fontos!) a beszéd köréhez tartozik, a mondatban nincs semmi, ami a nyelvhez tartozna. Alapjában véve igaz, de a korszerű nyelvoktatás a beszéd szintjén tanítja a nyelvet, a modern nyelvtudomány pedig a mondatszerkesztésnek, mondatprodukálásnak a szabályait kutatja. A két terület tehát dialektikusan egymásba csap! Az egymásba való átcsapásból kérdések korszerű nyelvoktatásunk napirenden levő problémái. Lássuk most a legfontosabbakat, melyeket jó, ha magunkban rendezünk, - s melyek természetesen nem tartoznak a hallgatókra.

1. Ezúttal ismét Saussure-t kell megidéznünk azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy a nyelv társadalmi produktum, a beszéd meg egyéni aktus.

Amikor a tanár tanítani kezd, éppen az egyéni tevékenységtől fosztja meg tanítványát, mert folytonosan kész formát fogadtat el ahhoz, hogy a tartalmat kifejezhesse. A gyermek beszédszituációkban, mechanikus memóriával tanulja meg anyanyelvét, a felnőtt így már nem sajátíthat el egy idegen nyelvet, ezért kell számára kész formákat adni. Mi tehát a mi elsődleges feladatunk? Az, hogy a forma és a tartalom létezésének és kölcsönhatásának tényét az oktatás minden mozzanatában számon tartsuk.

2. Ami a tartalom és a forma fontossági sorrendjét illeti, kétségkívül a tartalomé az elsőbbség, de az 1. pontban kifejtettekből logikusan következik, hogy a nyelvoktatás - különösen az induláskor - a formának biztosít elsőbbséget. Később is sokszor előnyben részesülnek a formai jegyek - elsősorban a toldalékelemek -, ugyanis ezekkel tesszük formálissá a mondatprodukálás és transzformálás folyamatát.
3. A toldalékelemek, vagyis a tartalmas szóhoz funkcionáltatás végett járuló ragok, képzők, jelek, igekötők, névelők, névutók szerepe egyet jelent magával az operatív grammatikával, hiszen a forma és a tartalom viszonyát a grammatika általuk szabályozza. (Konkrét példával megvilágítva: a poliszemantikus nyelveknek, köztük a kínainak nincs olyan nyelvtana, mint ahogyan mi értelmezzük, mert a toldalékelemek ismeretlenek.)
4. A mi grammatizálásunk a toldalékelemek operatív igénybevétele, velük mozgatjuk a nyelvet a legteljesebb struktúrában, a mondatban, eme végső szintaktikai egységben, melynek mozgási ritmusa magával ragadja a részeket, ám oktatásunk nem csupán ezért mondatcentrumú, hanem azért is, mert egészet építő képességükben fogjuk fel a részeket. Az a megállapítás, hogy a beszéd mondatokból, s nem szavakból áll, mit sem von le a szó értékéből. A szó valaha kimondott vagy kimondandó szintaktikai struktúra része, olyan komponens, melyet mint lexikai egységet nem lehet a szintaktikai összefüggésből kiszakítani, mert az mindig készen áll újabb s újabb relációkban mondatot alkotni. Pl. nehéz vmi vkinek: elég vmi vkinek (vmiből).
5. A modern nyelvtudomány és a korszerű nyelvoktatás vitatott kérdései közé tartozik a szinkrónia és a diakrónia viszonya. Az órákon természetesen a nyelv jelen állapotával foglalkozunk, de amint jegyzetünkből kitűnik, "belső használatként" nagy segítséget nyújt például a ragok történeti fejlődésével való számvetés, mely nélkül alaki egyezésük, többértelműségük nem érzékelhető. (Minden határozó a helyhatározóból nőtt ki.) A hármas helyirány jegyzetünkön végigvonuló formális segítsége diakronikus hátterű, s ebből az a tanulság, hogy célszerűen mindent igénybe vehetünk, még a diakróniát is, csak éppen a maga helyén.

Memóriafejlesztés a nyelvtanulás kulcsa

Mielőtt gyermekünket nyelvtanulásra sarkallnánk, fontos, hogy megértsük a legfontosobbat. Nem lehet nyelvet tanulni memóriafejlesztés nélkül. Életem során már több típusú nyelvoktatási formával is találkoztam, jártam magántanárhoz, kis csoportba, sokfős csoportba. Volt nyelvtani központú oktatásban részem, volt ahol akár nyelvtani hibákkal is, de mindig a beszédre sarkalltak. ami mindenhol állandó volt, nem tudtam memóriafejlsztés nélkül nyelvet tanulni.

forrás: Hungarológiai Ismerettár 6. - a magyar, mint idegen nyelv, Hegyi Endre

A koenzim q10 (ubidecarenon) olyan endogén vitaminszerû vegyület, amelyre a humán szervezet minden sejtjének szüksége van az energiatermeléshez. Jelen van a táplálékainkban és a máj is képes korlátozott mértében szintetizálni.

A koenzim q10 évekig a mitokondriális bioenergetikában betöltött kulcsszerepe miatt volt ismert. Késôbbiekben mutatták ki antioxidánsként játszott fontosságát. Ezen tulajdonsága az oxidatív stressz elleni védekezésben, a patológiás mértékben felszaporodott szabad gyökök hatástalanításában nyilvánul meg, mely jelenség számos kórkép patogenezisében fontos oki tényezôként ismert.

Számos klinikai vizsgálat igazolta a koenzim Q10 hatékonyságát a kardiovaszkuláris és a neurodegeneratív betegségeknél, valamint mitokondriális myopathiáknál járulékos terápiaként történô alkalmazásával. A statin terápiák okozta mellékhatások enyhítésében betöltött szerepét, és a szubsztitúciós lehetôségeket világszerte több kutató- helyen jelenleg is vizsgálják.

Alacsony dózisban számos étrend-kiegészítô készítmény, gyógyszerként a 100 mg-os koenzim q10 van csak forgalomban Magyarországon. Koenzim q10 szintézisére az emberi szervezet önmaga is képes és részben táplálékaink is tartalmaznak többkevesebb mennyiségben Co q10-et.

Az életkor elôrehaladtával a saját koenzim Q10 szintézis jelentősen hanyatlik és részben ezt a jelenséget hozzák összefüggésbe a Co q10 külsô pótlása által tapasztalt öregedés gátló effektusával.

Q10 és klinikai alkalmazási lehetőségek

A koenzim q10 klinikai alkalmazásával régóta vannak próbálkozások. A japánok már az 1960-as években adták nagyobb dózisban pangásos szívelégtelenségben.

Szívelégtelenség és q10 kezelés

Az elsô dupla vak tanulmányt Japánban végezték majd 1985-tôl 2000-ig 16 randomizált tanulmány készült, összesen 1192 beteg bevonásával. A 16 tanulmányból 13 mind a klinikai, mind pedig a heamodinamikai paraméterekben javulást tudott kimutatni krónikus szívelégtelenségben. Szívelégtelenségben a Coq10 nagyobb adagjával (általában 2x, 3x 100 mg/die) helyreállítható a szívizom csökkent koenzim q10 koncentrációja. Az elsô vizsgálatokban 100 mg/nap per-os adott koenzim q10 javította az életminőséget, csökkentette a szívfrekvenciát, a bal pitvar átmérôjét, a PEP/LVET arányt. E kedvező hatások a terápia felfüggesztése, vagy elhagyása után megszűntek, újraalkalmazásakor ismételten detektálhatók voltak. A klinikai tünetek javulása mellett az életminôség javulása és a hospitalizáció is lényegesen javult. Jelenleg folyik olyan dupla vak, placebo kontrollált multicentrikus vizsgálat, melyben Magyarország is részt vesz. NYHA III–IV stádiumú betegnek napi 300 mg koenzim q10 gyógyszer adásával egészítik ki a szakmai irányelvekben elfogadott bázisterápiát.

Magas q10 tartalmú ételek

A q10 segít szívünk egészségének és fiatalságunk megőrzésében. Természetesen a szív jó munkájához és ereink egészségéhez szükség van a rendszeres mozgásra, de miért ne támogathatnánk szervezetünket magas q10 tartalmú ételek fogyasztásával? Jó ötlet egyébként a táplálékkiegészítők szedése is, de írom a listát a magas q10 tartalmú ételekről is: szójaolaj, húsok, halak, spenót, sárgarépa, brokkoli, vaj, búzacsíra.

forrás: Dr. Sándor Edit: Medicus Universalis XXXXI/1. 2008.

Már a méhben fejlődő magzat találkozik az anya véréből eredő több olyan oldott kémiai anyaggal, amely elindítja az öregedést és ez a folyamat a megszületés után, az önálló életben mind inkább fokozódik. Az öregedés témájáról könyvtárnyi szakirodalom van. Ebből több lényeges kötetet elolvasva tapasztalnom kellett, hogy az öregedés kiváltó okai sorából szinte ahány szerző, annyiféle tényezőt emelt ki és meggyőzően bizonyította igazát. Így vállalnom kell, hogy én is rangsoroljak és a legfontosabbnak ítélt szempontokat ismertessem.

Az életnek vannak nagy pillanatai, amelyek meghatározóak a test szempontjából. Ilyen a megtermékenyülés, amikor két addig külön sejtből egyetlen, osztódó, fejlődő életkezdemény lesz. A másik a halál pillanata, amikor az életjelenségek végleg megszűnnek. Mindkét folyamat egyszeri, az egyén életében megismételhetetlen. Végül harmadikként a sejtanyagcserét említem, amely e két szélsőséges folyamat, az élet kezdete és befejezése között szüntelenül zajlik, egyetlen pillanatra sem áll meg.

A sejt anyagcseréje elsősorban a körülhatároló sejthártyán zajló rendkívül összetett biokémiai és biofizikai folyamat, amelyhez szükség van kiegyensúlyozott vízcserére, a sejtlégzés számára nélkülözhetetlen oxigénre, káliumra, nátriumra, kálciumra, magnéziumra, cinkre, foszfátra, kloridra. Ezek együttesen végzik a sejt folyadék és elektrolitháztartását. Ez az életet szabályozó mechanizmus, amely kapcsolatban áll más biokémiai működésekkel, így pl. az immunrendszer, a belső elválasztása mirigyek és az egész idegrendszer tevékenységével. Sejten belül a szabályos működést, ill. az örökítést végző (RNS-DNS) molekulák az öregedés során károsodnak és helytelen parancsokat vezérelnek.

Ha a sejtanyagcserében zavar áll be - amely a folyamat bonyolultsága miatt gyakran előfordulhat -, az az egész szervezetre hatással van. A sejthártyának ez az intenzív igénybevétele az elhasználódást eredményezi, vagyis öregedik. Szerencsére van megújuló képessége, de ez nem végtelen! Az elhalt idegsejtek pedig nem is pótlódnak.

Idős korban csökken a szervezet víztartalma, amely károsan hat az elektrolitháztartásra. Az öreg ember szervezetében a nagyon fontos kálium, magnézium, cink és foszfát alacsonyabb szintre esik, míg a nátrium, klorid és a kálcium emelkedik. Ennek következtében a sejtben lévő víz, amelyben az oldott anyagok anyagcseréjének másik fele folyik, a sejtközötti állományba szivárog át és a sejtben lévő anyagok besűrűsödnek. Részben lefékeződik a normális sejtlégzés és táplálkozás, részben az ott pangó anyagok mérgezik.

Felnőtt korban a szervezet összvíztartalma 10 %-ának elveszítése életveszélyes, 20 %-ának elveszítése pedig halálos. Erre idős korban még fokozottabban kell figyelni, ugyanis a szomjúságérzet gyengül és a vízhiány pótlásának képessége csökken. Az idős ember "elfelejt" inni. Ennek következtében gyorsul a szívverés, de csökken a vérnyomás. Az agy és egyéb fontos szervek vérellátási zavarba kerülnek. Ezek kiküszöbölésére dr. Szabó Rezső kandidátus, egyetemi docens azt javasolja, hogy idős korban kétóránként egy pohár (2 decinyi) vizet igyanak.

A sejt öregedés és az elektrolitháztartás kedvezőtlen változása mellett a szervezet kopását még a következő fontosabb okok is segítik: a kültakaró elvékonyodik, kiszárad, a sejt vízvesztesége következtében ráncosodik és szarusodik. A bőrben pigmentfoltok jelennek meg, a szőrzet, haj őszül és elhull. Az izomzat sorvad, a csontállomány kopik, törékennyé válik. A tüdőhólyagocskák fala elvékonyodik, kitágul, pusztul; az oxigénfölvétel csökken s ez hatással van a sejtanyagcserére, de a szívelégtelenséget is fokozza. Az erek falának összes térfogata a lerakodó mészsók következtében károsan, befelé növekedik: vagyis szűkül a vérátfolyás útja. Csökken a rágóképesség, a gyomor sósav és emésztőnedv elválasztása. Az anyagcserében zavarok következnek be, amelyet fokoz a zsírszövet fölhalmozódása.

Öregedés lassítása

Nem sorolom tovább a kedvezőtlen fizikai, biológiai változásokat, inkább arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ezek bár az életünkből végleg ki nem zárhatók, de helyes életmóddal e kóros folyamatok lelassíthatók, a testi panaszok csökkenthetők, az öregedés folyamata is lassítható. Manapság gyakran hallina, hogy az öregedés visszafordítható.  Ezt az állítást mindig elég erős sarkításnak éreztem. Ami viszont biztos, szellemi frisseségünket megőrizhetjük fejtörőkkel és sok olvasással. A testi öregedés lassításban pedig segít a napi 2-3 liter folyadék fogyasztása, a sport és a válogatott alapanyagokból történő táplálkozás.

Sokat keresgélek egészséges táplálkozás és bőrápolás témában. A rengeteg tanácsadó anyag között bukkantam a fürjtojásra. Vagyis inkább annak jótékony hatásaira. Remélem Nektek is hasznotokra válik:

Egy mindössze 10grammos fürjtojás csekély energiatartalommal,de méretéhez képest feltűnően értékes beltartalommal rendelkezik.Igen gazdag proteinekben,A-,B1-,B2-,C-, D3-,E-vitaminokban,ásványi anyagokban/pl:foszfor,kálium,vas,cink/.Koleszterin tartalma alacsony.Megtalálható benne a lizozim nevű enzim,amelyet a szervezet természetes antibiotikumának tartanak és amely gátolja a káros mikroorganizmusok fejlődését.

A fürjtojás rendszeres fogyasztásával hosszútávon javítható a szív és érrendszeri problémák magasvérnyomás, vérszegénység valamint az emésztőrendszer, gyomor és a hasnyálmirigy betegségei.Enyhíti az asztma és a szénanátha tüneteit,pozitívan hat a migrénes problémákra, a nemi aktivitást is jelentős mértékben növeli mindkét nemnél.A nagymennyiségű természetes vitaminok és ásványi anyagok bevitelével nagyban hozzájárul az áldott állapotban lévő nők erőnlétének, egészségének megőrzéséhez és a magzat egészséges fejlődéséhez.

A tojások szobahőmérsékleten egy hónapig,hűtőszekrényben akár két hónapig is frissek maradnak.Nyersen is biztonsággal fogyasztható,ami azért igen lényeges,mert a természetgyógyászok ajánlása szerint a teljes tápértéke,értékes összetevői így érvényesülnek igazán.Gyermekeknek napi 3, felnőtteknek napi 5 tojás fogyasztása javasolt kúraszerűen.A kúrákat egy hónapos szünet után érdemes megismételni.

Az, akit visszariaszt a nyers tojás íze,egy kis mézzel,gyümölcslével is kikeverheti. A fürjtojás akkor is finom falat,ha héjában főzve,buggyantott tojásként,akár sütve vagy édességgé habosítva tesszük az asztalra.Jó minőségű liszttel meggyúrva egészséges házi száraztészta készíthető belőle. Az elfogyasztott tojások héját ne dobjuk ki,hanem kívül-belül alaposan megmosva szárítsuk meg,majd darabokra törve kávédarálóban őröljük púder finomságúra.

Magas kalcium tartalma miatt rendkívül kedvező hatása van a csontozat és az izületek megbetegedéseinek kezelésében.

Kozmetika és bőrápolás a fürjek segítségével

A fürjtojást a kozmetikai ipar krémek, arcpakolások,samponok készítésére használja. Remekül segít ugyanis a bőrápolás területén is. Törjünk fel két tojást, a tojássárgájákat keverjük ki egy kanál mézzel és egy kis citrommal. A ragacsos masszát kenjük arcunkra vagy kezünkre, nagyon jó hatása van, így meg is van oldva az otthoni bőrápolás. Ugyanezt a masszát hajunkra is kenhetjük, tartsuk rajta 10 percig, majd öblítsük le. Még egy bőrápolás tanács, nyerjük vissza kiszáradt kezünk rugalmasságát a fürjtojás fehérjével.

forrás: Szegedi Piac: Fürjek az egészséges táplálkozásban

Mialatt az erjedés tanulmányozása s a fehérjekutatás a szaklaboratóriumok világában húzta föl - a huszadik századi biológia központi épületét, a szót megérdemlő biokémiát (mely negyven évvel ezelőtt még inkább csak a szervezetben előforduló anyagok ismeretét, kimutatását jelentette): - a közönség érdeklődését, mint az új tudomány szemet és elmét foglalkoztató kirakata - két másik anyagcsoport megismerése kötötte le. Ez érthető is, mivel a két anyagcsoport - a vitaminok s a hormonok -, ha a szervezet nem kapta meg, vagy nem termelte őket, veszedelmes hiánybetegségeket okozhattak, melyeket mint skorbutot, angolkórt, cukorbajt, myxödémát az emberek régesrég ismertek, de megfejtésükre csak most jött el az idő, s azontúl, hogy a betegségek egész új csoportját tették érthetővé s egyben gyógyíthatóvá - felfedezésüknek társadalmi s pszichológiai jelentősége is volt: a vitaminok táplálkozásunkat alakították át - a hormonokat termelő belső elválasztásos mirigyeké - az alkatról való spekulációkat pezsdítették meg.

Azt, hogy a skorbutot - a sarkkutatók veszélyes rémét, mely előbb az ínyen, aztán testszerte súlyos vérzéseket okozott, a fogak kihullottak, a test elgyengült - friss gyümölcs és zöldség fogyasztásával el lehet kerülni - már Cook kapitány a XVIII. század végén tudta - később azonban megint feledésbe ment. A nyolcvanas években [...] orosz kutató hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő kalóriájú fehérje-zsír-szénhidrát eledel nem fedezi az állat táplálékszükségletét - a táplálékban tehát még valami fontos alkatrésznek kell lennie -, ezeknek az ismeretlen, kis mennyiségű s mégis fontos anyagoknak a létét azonban Eykman holland orvos vitte be a kutatók képzeletébe, aki megmutatta, hogy a beriberi nevű baj - idegbetegség, melynek a rizsen élő keleten sok százezer ember esett áldozatul - a hántolt rizs fogyasztásából eredő ártalom. Ő hántolt rizsen tartott állatokon beriberihez hasonló betegséget idézett elő, mely a rizskorpából készült kivonattal gyógyítható volt. Minthogy a kivonatban lévő anyag aminok tulajdonságát mutatta: ő adta neki a vitamin nevet. Azt, hogy a skorbut és az angolkór is ilyesféle hiánybetegségek - s hogy a táplálékban a sókon és kalóriaadó anyagokon kívül még bizonyos, igen kis mennyiségű anyagok is vannak, melyek az életre nélkülözhetetlenek, Hopkins mondta ki - a tízes évek legelején.

A vitaminokról kezdetben csak annyit tudtak, hogy melyikök milyen hiánybetegséget okoz - s hogy mégis beszélhessenek róluk: az A B C betűket adták rájuk névül. A csukamájolajban levő vitamint - mely az angolkórt gyógyította - A-vitaminnak nevezték el; azt, hogy a beriberit s a skorbutot két különböző, vízben oldódó vitamin okozza: tudták már, az egyik ismeretlen a B betűt kapta maszkul, a másik a C-t. A vitaminok száma, ahogy a kutatás haladt, szaporodott.

Az A-vitamin mögött is két anyag bújt meg: a D-nek a hiánya okozta az angolkórt, az A hiánya pedig, amelyre a látáshoz van szükség, a farkasvakságot, - csecsemőkön: a szem kiszáradását s xerophtalmiát. Az E-vitamin szintén zsírban oldható - s hiánya patkányoknál meddőséget, izomsorvadást okoz. A K-vitaminra az alvadásnál van szükség. Szent-Györgyi vette észre, hogy a C-vitamin a kísérleti állatoknak csak a skorbutját gyógyítja - az erek töredezését nem. Ezt a P-vitamin hiánya okozza. A legtöbb egymástól eltérő anyag a B betű mögül bújt elő. Volt idő, hogy tizenkét B-vitamint tartottak számon. Ezek közül azonban csak a Bl, B2, B6, B12 igazi vitamin - a többi vagy nem vitamin sajátságú, vagy már ismert, névvel bíró anyag, mint a nikotinsav, folsav, pantoténsav.

Annak, hogy egy anyag az egyik állatnál nélkülözhetetlen vitamin, a másiknál nem: az egyik oka, hogy [az egyik] szervezete elő bírja állítani, a másiké csak a táplálékból kaphatja meg. Az is előfordulhat - a K-vitamin esetében például -, hogy a szervezet nem képes előállítani, a bél baktériumai azonban annyit termelnek neki - hogy a megvonása nem okoz hiánybetegséget. Ha minden olyan anyagot, amit a szervezet nem tud előállítani, vitaminnak tekintünk - akkor a fogalmat bizonyos tekintetben az eszenciális savakra - sőt az eszenciális aminosavakra is ki kell terjeszteni.

A harmincas években a betűk mögött levő anyagokat aztán sorra leleplezték. A B-vitamin csoportjába tartozó néhány anyagot kivéve nagyrészük nem tartozik a nagy molekulájú anyagok közé. A C-vitamin, melyet Szent-Györgyi állított elő citromléből s paradicsompaprikából - egy hat szénatomot tartalmazó lakton: az aszkorbinsav. Az A-vitamin a sárgarépában levő karotinhoz hasonló láncvegyület - csak nem húsz, hanem tíz szénatomot tartalmaz. A D1- és D2-vitamin - szterin, s a mellékvese és nemi mirigyek hormonjaihoz áll közel. A K-vitaminnak és az E-vitaminnak hosszú oldallánca van, de még mindig a kisebb molekulájú vegyületek közé tartoznak.

A, C, D és K-vitamin

Mivel ez egy 1962-ből származó kézirat, azóta sok vélekedés változott. Ami maradandó, hogy az A, C, D és K-vitamin és még rengeteg más nélkülözhetetlen az emberi élethez. A vitamin retiol a tojássárgában, májba és olajos halakban, karotin pedig a sárgarépában található. K-vitamin található a zöld és leveles zöldségekben, sajtban, májban. Az elengedhetetlen C-vitamin pedig a citrusfélékben, csipkebogyóban. A D vitamin napfény hatására termelődik, ebben is segít az olajos hal fogyasztás. Amennyiben nem tudjuk az A, C, D és K-vitamin szükségletünket biztosítani, fogyasszunk táplálékkiegészítőket.

Forrás: Németh László: Négy könyv

Mahjong kövek

A Mahjong egy ősi játék, mely a logikai játékok családjába tartozik. Kövekkel játsszuk, melyek hasonlóak a dominó köveihez. A készlet lehet arab számozással és latin betűkkel ellátott vagy anélküli. Ez esetben a kövek rajzain kívül semmilyen más jel nincs a köveken. Egy teljes készlet 144 kőből áll, melyeket három nagy csoportba oszthatunk: • a virágok, • a honőrök, azaz a szelek és a sárkányok és • a színek, azaz a körök, a bambuszok és az írások.

1) A virágok (8 db különböző kő) készletenként különböző kivitelben készülhetnek.

2) A honőrök (összesen 28 db kő):

1. a) Szelek: keleti, déli, nyugati és északi szél, mindegyikből négy egyforma darab, kínai jellel és az angol megfelelőjük kezdőbetűjével jelölve.
2. b) Sárkányok: vörös, zöld és fehér sárkány, mindegyikből négy-négy darab. A vörös sárkányon vörös színű kínai jel és latin C, a zöld sárkányon zöld színű kínai jel és latin F, a fehér sárkányon pedig latin P betű található. Ez utóbbinál gyakori, hogy ezen kívül semmilyen más jel nincs rajta.

3) A színek (összesen 108 db kő). Mindegyik szín 1-től 9-ig van számozva és minden kőből 4 egyforma darab található egy készletben. Az 1-eseket és 9-eseket határköveknek hívjuk.

1. a) Körök: a kövön található körök száma jelzi a kő számát.
2. b) Bambuszok: a kövön található bambuszok száma jelzi a kő számát, kivéve az egyes, melyen egy madár képe van (általában veréb vagy daru). Állítólag erről a kőről kapta a játék a nevét.
3. c) Írások: kínai számok jelzik a kő számát.

Mahjong játék előkészítése

A Mahjong 4 személyes játék, bár hárman is játszhatják, de úgy korántsem olyan élvezetes.

1. Legelőször a játékosok ülésrendjét határozzuk meg. Ez történhet megegyezéssel vagy úgy, hogy 4 különböző szél-követ képpel lefelé az asztalra rakunk, megkeverjük azokat, és mindenki húz egyet. Az asztalnál elfoglalt hely (vagy a húzás) alapján mindenki egy bizonyos szél lesz, ezt nevezzük a játékos saját szelének.

A négy játékos leül az asztalhoz. Egyes eseményeknél, pl. versenyeken megadhatják, hogy az asztal melyik oldalán kell a Keleti Szélnek helyet foglalnia. A Keleti Szél speciális személy egy játszmában: ő kap az osztásnál először, és ő indítja meg a játékot. Minden játszma befejeztével a játékosok saját szele megváltozik, méghozzá úgy, hogy az óramutató járásával ellentétes irányban a szelek egyel elforognak, azaz pl. Keletből Észak lesz, Délből Kelet és így tovább. Azt a játékrészt, amíg a szelek egyszer teljesen körbefordulnak, azaz minden játékos egyszer játszik minden pozícióban, egy Szélkörnek nevezzük.

Egy teljes játék 16 játszmából, azaz 4 Szélkörből áll, melyeket szintén a különböző égtájakkal azonosítunk, azaz az első 4 játszma a Keleti Szélkört, a második 4 a Déli Szélkört, a harmadik 4 a Nyugati Szélkört és az utolsó 4 az Északi szélkört alkotja.

2. Ezután az összes követ lefordítva az asztalra tesszük, és jól összekeverjük. Mindenki felépít egy 2 kő magasságú és hosszában 18 kőből álló falat oly módon, hogy a köveket egymás mellé, képpel lefelé sorba rakja, majd arra még egy sort tesz ugyanilyen módon. A négy falat az asztal közepén úgy toljuk össze, hogy azok négyszöget alkossanak.
3. Következő lépésben eldöntjük, hogy a falat melyik oldalán nyitjuk meg. Ezt kockadobással döntjük el, még pedig úgy, hogy a Keleti szél dob a két kockával, majd saját magán kezdve a számolást, addig számol, míg a kidobott pontok számát el nem éri. Akire a szám esik, annak a falát kell megbontani. Ezután ez a játékos dob a kockákkal, a kidobott számot hozzáadjuk a Keleti Szél által dobotthoz, és a kijelölt falon az ott ülő játékos a jobb szélső kőpártól kezdve leszámolja az összegnek megfelelő kőpárokat, majd a maradékot kicsit balra tolva kettéválasztja a falat.

Példa: Tegyük fel, hogy a Keleti Szél 7-et dobott. Kiszámolva ez a Nyugati Szélre jut, tehát a nyugati fal az, melyet megbontunk. Most a Nyugati Szél újra dob, még pedig 5-öt. 7+5=12, tehát a fal jobb oldaláról kezdve a 12. és 13. pár között kettéválasztja a falat. Az így keletkezett nyílástól balra kezdődik az osztás: Keleti Szél az első két párt veszi el, azután Dél, Nyugat és Észak következik körben háromszor, míg mindenki előtt 12 kő lesz. A Keleti Szél ezután elveszi a felső sor első és harmadik kövét, Dél az alsó sor első kövét, Nyugat a következő (második) felsőt, Észak az alatta levőt. Így minden játékosnak 13 köve van, a Keleti szélnek pedig 14. Ezzel befejeződnek az előkészületek.

Ősi logikai játékok kedvence

A Mahjong a logikai játékok családjába tartozik. eredetével kapcsolatban gyakran említik Konfuciusz nevét, aki állítólag Kr. e. 500-ban találta ki a játékot. Vannak elképzelések, miszerint a kínai hadsereg hivatalnokai találták ki. Egy biztos, remekül fejleszti a készségeket, és méltán híres ma is a logikai játékok színes csoportjában. Hiába a modern fejleszőt játékok, a Mahjong ma is megállja a helyét, ha a logika fejlesztéséhez keresünk kikapcsolódási lehetőséget.

forrás: Zergi Csaba Tibor - Official International Rules alapján: Mahjong Szabálykönyv

Avagy a szuhua férfiak titka

Popper Péter hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa, számos könyvével és előadásával segít az emberek hétköznapi problémáinak megoldásában. egyik könyvében lapozgattam, amikor erre a rövid történetre találtam, mely azt mutatja be, hogy egy indián törzs fiai, hogyan váltak felnőtt férfivá.

Nagyon tanulságos a történet, átvitt értelemben napjainkban is sokat lehetne belőle tanulni:

A szuhua indiánok tizenkét éves korukban avatják férfivá a fiú- kat. Előtte három hónapig egyedül kell élniük egy kunyhóban a dzsungel mélyén és vadász zsákmányukból kell eltartaniuk magukat. Az őserdőben ezerféle veszély leselkedik rájuk, mérges kígyók, vadállatok, vérengző orchideák, halálos kórt terjesztı csípıs rovarok és nem utolsó sorban farkas-asszonyok, akiket hűtlenségük miatt a varázsló toportyánná változtatott.

Éjszaka, amikor a Hold fehér hiénája a dzsungel felett kóborol, fényaszszonyként ölelkeznek azzal, aki a fekhelyre engedi ıket. Reggelre eltőnnek, mint az álom, és a férfi, akinek a karjaiban háltak, hetek alatt elsorvad. Nem siratják ıket és azokat sem, akiket megölt az ıserdı. De akik életben maradtak, azok igazi férfiak. A próbatétel három hónapja után újabb három hónapig szerzetesi közösségben élnek és a teremtett világ titkaiba avatódnak be.

Az utolsó éjszakán eljön hozzájuk a varázsló, a törzsfőnök és a falu legöregebb embere, aki féllábbal már a sírban van. És szólnak: - íme, tudomásodra hozzuk az emberi lét legnagyobb titkát. Ekkor a fiúk leborulnak és úgy maradnak.

- Halálra születtél, és életre fogsz halni.

- Závángá! – mormolják kórusban az avatottak, ami azt jelenti, hogy „Itt vagyok!”

- Világ Istene teremtett téged.

- Kóbi árách! – mondják a fiúk a földre borultan, vagyis: „A bimbó csukott.” -

Világ Istene a tökéletes szellem volt, tehát nem tudta érzékelni az anyag világát. Ettıl kezdve a fiúk némán fogadják magukba a tanítást. - Ezért érző lényeket teremtett, akik az ő érzékszervei lettek. Rajtuk keresztül érzékelte isten a Világ érintését, a kéjt és a kínt, a boldogságot és a kétségbeesést.

De az érző lények nem tudták elviselni a végtelen örömök és a végtelen szenvedések örök váltakozását. Ekkor a Világ Istene lehasította a Halált az ő tökéletességéből és az érző lényekbe helyezte. Ekkor először ütik meg a gongot, és a fiúk azt mondják:

- Ákóbi zott. „A bimbó kinyílt.”

És szól a legvénebb falubéli: - A Világ Istene üresség lett. A Világ Istene szenvedéstelen. A Világ Istene örömtelen. A Világ Istene haláltalan.

És szól a törzsfőnök: - A Világ Istene helyett szenved az ember. A Világ Istene helyett örül az ember. A Világ Istene helyett hal meg az ember.

És szól a varázsló: - A Világ Istene az Üresség Istene lett. Az ember van tele a Világ Istenének kínjával, boldogtalanságával és halálával. Az ember él az Üresség Istene helyett.

Akkor másodszor is megütik a gongot.

És a fiúk azt mondják: - Ákobi hár árách! „A bimbó újra bezárult.” És ettől kezdve szabad férfiak.

A felnőtt férfit tehát az alábbiak jellemezték:

1. A szociális érettség, felelősségérzet önmagáért és családjáért.
2. Önfegyelem és önuralom.
3. A lelki megpróbáltatások, stresszek elviselése.
4. A hallgatni tudás.

forrás: Popper Péter: Felnőttnek lenni

Természetes táplálékkiegésztők

A táplálékkiegészítők alkalmazása manapság már-már nélkülözhetetlenné vált, hiszen egészségtelen életmódunknak és rohanó életvitelünk szervezetünk gördülékeny működésének rovására mehetnek.

A D-vitamin hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban először csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként. A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését. A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el. Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „a D-vitamin hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.

D-vitamin meghatározása és formái: A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon, amely zsírban oldódik és hővel szemben ellenálló. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk: -D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel. -D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak. A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. Fekete bőrszínűeknél öt-tízszer több napsugárzásra van szükség az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. Ezt a folyamatot a bőrpigmentáció és a kor mellett befolyásolja a földrajzi szélességi fok, az évszak és a napszak, a felhőzet, a légköri szennyeződés, a szabadban töltött idő, a fényvédő krémek használata, árnyékolás, a fedetlen bőrfelület stb. Tíz-tizenöt perces, az arcot, végtagokat, vagy a hátat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) napfény elegendő az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. A mi égövünkön a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása elenyésző. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

Miért fontos a D-vitamin? A D-vitamin legfőbb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, és az endokrin működést. Hiánya számos krónikus betegség kialakulásának a kockázata, amelyekről a későbbiekben olvashat.

D-vitamin szint ellenőrzése a vérben: A vizsgálathoz vérmintát vesznek, a D-vitamin a vérszérumból és a vérplazmából egyaránt mérhető. A D3-vitamin féléletideje a keringésben két nap, a szervezet két-három hónapig raktározza a zsírszövetekben. Normál értéke: Egy egészséges felnőtt vérében a plazma D-vitamin [25(OH)D] értéknek optimális esetben 40 és 70 ng/ml (100–175 nmol/l) között kell lennie. A 30 és 40 ng/ml közötti érték alacsonynak tekinthető, 30 ng/ml alatt D-vitamin-hiányról beszélünk. A D-vitamin szint felső határa 100-125 ng/ml fölött van, ennél magasabb koncentráció mellett már fennállhat a Dvitamin mérgezés veszélye.
Ajánlott D-vitamin bevitel: Hazai javasolt D-vitamin adagok A 2012-es „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalás alapján a referencia értéket tízszeresére emelték a különböző életkorokban. Reprezentatív nagyságrendben Magyarországon eddig nem végeztek D-vitaminszérumszintméréseket, ennek ellenére erősen valószínűsíthető, hogy a lakosság jelentős része, főleg télen-tavasszal D-vitamin hiányban szenved. Magyarországon az egészséges, menopauza utáni nők között nyáron és ősszel 50%, télen és tavasszal 70% volt a D-vitamin-hiány.

D-vitamin az élelmiszerekben: A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája, valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, például a gabonakészítmények, tejkészítmények. Az élelmiszercímkéken feltüntetett ajánlott napi beviteli érték (RDA) százalékosan jelzi, hogy a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékhez viszonyítva hány százalékot tartalmaz az adott termék. 2012. október 31-ét követően nem lehetnek jelen a piacon olyan élelmiszerek, melyek címkéjén feltüntetett tápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) nem a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz. előírásában foglalt ajánlott napi beviteli értékekhez – a D-vitamin esetében 5 µg (200 NE) – viszonyítottan adják meg azok mennyiségét.

Természetes táplálékkiegészítők és antidepresszánsok

A táplálékkiegészítők szó hallatán sokan azonnal kapszulákra és gyógyszerekre asszociálnak, pedig a táplálékkiegészítők számtalan olyan családja létezik, melyeket természetes úton is szervezetünkbe juttathatunk. A depresszió kezelésében is hatásosak lehetnek a táplálékkiegészítők – ilyen természetes anyag az orbáncfű vagy a macskagyökér.

Forrás: TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL